Mi is a törvénymódosítás lényege?
2018. július 1. napjától kötelező adatot szolgáltatni azokról a kibocsátott számlákról, amelyek belföldi áfaalanyok részére kerülnek kiállításra, és a számla áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot. A kötelezettség akkor is él, ha ilyen számla kerül módosításra, érvénytelenítésre, vagy az a módosítás hatására éri el a fenti értékhatárt. A jogszabály ugyanakkor megengedi az értékhatár alatti számlákról történő adatszolgáltatást is.
Kik a törvény alanyai?
Az ÁFA törvény és az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) alanyai.
A NAV felé jelentendő adatok köre
Számlakibocsátóként minden olyan adatról kötelező adatot szolgáltani, amit az áfatörvény kötelező tartalmi elemként meghatároz.
Erről bővebben itt olvashat.
Mi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a módja?
Az első lépés a regisztráció megtétele a NAV erre kialakított online felületén, amit ügyfélkapun keresztül történő belépés után lehet használni. A regisztrációt a törvényes képviselő vagy meghatalmazott is megteheti.
Regisztráció teljesítése:
Függetlenül attól, hogy az adóalany kézi vagy gépi számlázást választ, ha olyan számlát bocsát ki, amelynek az áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot, regisztrálni szükséges a NAV oldalán.
A regisztráció előfeltétele az ügyfélkapu megléte és a regisztráló személy adóazonosító jele.
Határidő: 2018. július 1. vagy az a dátum, amikor az első 100 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó áfatartalmú számla kiállításra kerül.
A regisztráció menetéről videó bemutatót található az alábbi weboldalon.
Mikor, kinek, és milyen módon kell adatot szolgáltatni?
Az adatszolgáltatási kötelezettséget itt három csoportra bonthatjuk:
1. Számlázó szoftver alkalmazása esetén az adatszolgáltatás ú.n. interfész útján, XML formátumban, automatikusan megtörténik (internet-szolgáltatás és a szoftver megfelelősége esetén). Ebben az esetben a regisztráción túl az adóalanyoknak további feladatuk nincs.
2. Kézi számla használata esetén az adatszolgáltatást utólag teljesíti az adózó.
– a 100 000 Ft-ot elérő, de 500 000 Ft-ot el nem érő áfatartalmú számlák esetében a kibocsátást követő ötödik nappal bezárólag, míg
– az 500 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó áfatartalmú számlák esetében legkésőbb a kibocsátást követő napon.
3. A számla befogadójának oldalán az adatszolgáltatást az áfa-bevallásban kell megejteni. Ebben az esetben csak az értékhatár csökkenése (a korábbi 1 millió Ft-ról 100 ezer Ft-ra) jelent változást. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalanynak lehetősége van a részére kiállított számlák adatait a NAV rendszeréből is lekérdezni.
Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás számláinak az áfatartalma a 100 000 Ft-ot nem éri el?
Ebben az esetben a törvényváltozásnak az adózóra nincs hatása. Teendője nincs.
Használhatja-e a régi számlázó szoftverét az, aki nem bocsát ki 100 000 Ft-ot elérő áfatartalmú számlát?
Igen, a jelenlegi törvénymódosítás csak az értékhatár elérése esetén támaszt többletkövetelményeket az adózóval szemben.
Kell-e rendelkeznie a számlázó szoftvernek adatexport funkcióval?
Igen, függetlenül attól, hogy a számlák áfatartalma az értékhatárt eléri-e vagy sem. Ez a funkció azt a célt szolgálja, hogy egy esetleges adóellenőrzés alkalmával az adózó a NAV felé a revízióhoz szükséges adatok átadását az előírt módon tudja teljesíteni. Kivétel ez alól az a szoftver, amelyik minden kiállított számlaadatot továbbít a NAV felé. Itt okafogyott az export.
Kell-e adatot szolgáltatni a fordított adózás alá eső értékesítések (beszerzések) után?
Nem kell, még abban az esetben sem, ha a fizetendő és levonható áfa eléri a 100 000 Ft-ot, illetve akkor sem, ha a vevőnek nincs áfalevonási joga.
Köteles-e ellenőrizni a számla befogadója, hogy a kibocsátó teljesítette-e az online adatszolgáltatási kötelezettségét?
A számla befogadója ezt nem köteles ellenőrizni. A befogadó az ellenőrzést valós időben nem, csak utólag tudja megtenni, de ezt jogszabály nem írja elő.
Milyen szankcióval sújtható az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítő adóalany?
A késedelmesen, hibásan, hiányosan vagy valótlan tartalommal továbbított adatok, illetve mulasztás miatt a magánszemélyek számlánként 200 000 Ft, míg más áfaalanyok számlánként 500 000 Ft bírsággal sújthatók.
Mi történik akkor, ha az adózó hibájától függetlenül – pl.: internet-szolgáltatás hibája vagy rendszerhiba esetén – nem tud adatot szolgáltatni a NAV felé?
Az ilyen jellegű hibákat két csoportra oszthatjuk:
1. Ha a hiba a fogadó félnek (NAV vagy a NAV szolgáltatója) tudható be, akkor az adózónak a hiba elhárítását követő 24 órán belül kell pótolnia az adatszolgáltatást. A NAV az üzemszünetről, amennyiben az előre látható, előzetesen, a hiba elhárításáról pedig, amennyiben az üzemszünet nem volt előre tervezhető, utólag tájékoztatást tesz közzé.
2. a) Ha az adatszolgáltatásra kötelezettnél merül fel technikai probléma, akkor a kimaradt adatszolgáltatást a hiba elhárítását követő 24 órán belül kell pótolni.
b) Abban az esetben, ha az adatszolgáltatást akadályozó technikai probléma 48 órán belül nem hárul el, akkor az üzemzavar tényét a NAV felé jelezni kell. További 24 órán belül pedig az adatszolgáltatást jobb híján manuálisan kell megejteni olyan helyről, ahol biztosítottak az ehhez szükséges feltételek.
c) Amennyiben ezen 24 óra alatt sem hárul el a technikai probléma, úgy a NAV felé tett újabb bejelentéssel 24 óra haladék kapható mindaddig, míg a hiba el nem hárul. Az adatszolgáltatást 48 óra elteltével tehát manuálisan kell megejteni. Amennyiben a hiba még fennáll, úgy minden nap újabb 24 óra haladék kérhető amellett, hogy az elmúlt 24 óra adatait kézzel kell rögzíteni a NAV rendszerében.
Hogyan győződhetünk meg az online adatszolgáltatás sikerességéről?
A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást a NAV rendszere visszaigazolta. Ha a NAV visszaigazolása alapján az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, a hiba elhárítását követően az adatszolgáltatást meg kell ismételni.
Mi a teendő hibás adatszolgáltatás esetén?
A hibás adatszolgáltatás javítása akár manuálisan, azaz kézzel is felvihető a NAV rendszerébe. Ez nem jelenti a számla kézi javítását, mivel gépi számla kézzel, azaz tollal átírva nem javítható. Egyéb esetben a hibás adatszolgáltatást meg kell ismételni, ami az ismétlés miatt nem automatikus, tehát a beküldés érdekében az adózó jóváhagyását igényli.
Milyen számlázó szoftvert használhatok 2018. július 1-től?
Áfamentes vagy fordított adózású számla kibocsátására használható az eddigi számlázó szoftver.
Ha 100 000 Ft-ot el nem érő áfatartalmú számlát állítunk ki, akkor szintén használható az eddigi szoftver. Abban az esetben, ha a számla áfatartalma eléri az emíltett összeget, akkor a NAV honlapján elérhető ingyenes számlázó szoftver használható vagy a saját szoftverünk fejlesztőjénél, forgalmazójánál szükséges tájékozódni a program megfelelőségéről.