10% vagy 15%? – A nonprofit szervezetek társaságiadó-kedvezménye számokban

Az előző részben tisztáztuk, hogy a nonprofit szervezet társaságiadó-alany, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben adót is kell fizetnie. A fizetési kötelezettség megállapításánál döntő jelentősége van annak, hogy a szervezet rendelkezik-e közhasznú jogállással.

A nem közhasznú és a közhasznú szervezetekre ugyanis nemcsak eltérő bevételi értékhatár, hanem eltérő adóalap-számítási szabály és társaságiadó-kedvezmény is vonatkozik.

A különbség első pillantásra mindössze öt százalékpontnak tűnhet: 10% vagy 15%. Valójában ennél jóval többről van szó.

Nem közhasznú szervezet: két feltétel, amelynek egyszerre kell teljesülnie

A közhasznú jogállással nem rendelkező egyesület vagy alapítvány – az ingatlanhasznosítás külön szabályaitól most eltekintve – akkor mentesül a társasági adó megfizetése alól, ha vállalkozási tevékenységének éves bevétele:

• nem haladja meg a 10 millió forintot, és
• nem haladja meg az összes éves bevétel 10%-át.

A két feltétel együttes.

Nézzünk egy példát:

• Egy egyesület éves összes bevétele 80 millió forint, amelyből 7 millió forint származik vállalkozási tevékenységből.
• A vállalkozási bevétel aránya: 7 millió / 80 millió × 100 = 8,75%.
• A bevétel nem haladja meg sem a 10 millió forintot, sem a 10%-os arányt.
• A szervezetnek nem kell társasági adót fizetnie.

Most változtassunk egyetlen adaton:

• Ha a vállalkozási bevétel 9 millió forint, az összes bevétel pedig változatlanul 80 millió forint, akkor az arány már 11,25%.
• Hiába nem érte el a vállalkozási bevétel a 10 millió forintot, a százalékos feltétel nem teljesül.
• A szervezet elveszíti az adómentességet.

A következmény pedig különösen fontos: nem csupán a 10%-os határ feletti rész válik adókötelessé, hanem a vállalkozási tevékenység teljes pozitív adóalapja.

Mennyi adót jelent ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy az előbbi egyesület 9 millió forintos vállalkozási bevételéhez 6 millió forint költség kapcsolódik. A vállalkozási tevékenység eredménye 3 millió forint.

Ha más adóalap-módosító tétel nincs, a fizetendő társasági adó: 3 000 000 × 9% = 270 000 Ft.

A vállalkozási bevétel mindössze 1 millió forinttal haladja meg a 80 millió forintos összbevételhez tartozó 8 millió forintos, 10%-os határt, mégis a teljes 3 millió forintos pozitív adóalap után kell adót fizetni.

Ez a nem közhasznú szervezetek kedvezményének legfontosabb sajátossága: a határ túllépésekor nem marad meg az adómentesség arányos része.

Közhasznú szervezet: 15%, más számítási logikával

A közhasznú szervezeteknél a kedvezményezett vállalkozási bevételi mérték az összes bevétel 15%-a. Itt nincs külön 10 millió forintos felső határ.

Ha egy közhasznú alapítvány éves összes bevétele 80 millió forint, vállalkozási bevétele pedig 9 millió forint, akkor: 9 millió / 80 millió × 100 = 11,25%. Ez nem haladja meg a 15%-os kedvezményezett mértéket. A közhasznú alapítványnak nem kell társasági adót fizetnie.

Vagyis ugyanazon bevételi adatok mellett a nem közhasznú szervezetnek már keletkezhet társaságiadó-fizetési kötelezettsége, míg a közhasznú szervezetnek még nem.

De van egy másik, még lényegesebb különbség.

Mi történik, ha a közhasznú szervezet is túllépi a határt?

A közhasznú szervezetnél a 15%-os határ túllépése nem eredményezi automatikusan a vállalkozási tevékenység teljes adóalapjának adóztatását.

A Tao. tv. a túllépés arányával számol.

Nézzünk egy egyszerűsített példát.

Egy közhasznú alapítvány adatai:

• A 15%-os kedvezményezett bevételi mérték: 100 millió × 15% = 15 millió Ft.
• A tényleges vállalkozási bevétel 20 millió forint, tehát a túllépés 5 millió forint.
• A túllépés aránya: 5 millió / 20 millió × 100 = 25%.
• Ez azt jelenti, hogy az adóalap megfelelő korrekciók után meghatározott összegének 25%-a válik adókötelessé.
• Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy nincs támogatás miatti korrekció, nincs más adóalap-módosító tétel, és a szervezet nem érvényesít további kedvezményt, akkor: 8 millió × 25% = 2 millió Ft adóalap.
• A társasági adó: 2 millió × 9% = 180 000 Ft.

Fontos, hogy ez a példa a számítás alaplogikáját szemlélteti. A tényleges adóalap meghatározásakor a Tao. tv. további módosító tételeit és a közhasznú szervezetek külön kedvezményeit is vizsgálni kell.

Ugyanazok az adatok, két eltérő adózási eredmény

Most hasonlítsuk össze a két szervezetet.

Mindkettőnél:

• 100 millió forint az összes bevétel;
• 20 millió forint a vállalkozási bevétel;
• 12 millió forint a vállalkozási költség;
• 8 millió forint a vállalkozási eredmény.

A példában nincs ingatlanhasznosítás, támogatás miatti korrekció vagy más adóalap-módosító tétel, és a közhasznú szervezet sem érvényesít további célzott kedvezményt.

Azonos gazdálkodási adatok mellett 540 000 forint a különbség.

Ez jól mutatja, hogy a közhasznú jogállás adózási jelentősége nem egyszerűen abban áll, hogy 10% helyett 15%-os bevételi határt biztosít.

A közhasznú szervezet a határ túllépése esetén is arányos kedvezményt élvezhet.

A valóságban ez a különbség még nagyobb is lehet.

A közhasznú szervezeteknél ugyanis csökkentő tételként érvényesíthető a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségének 20 százaléka (az úgynevezett célzott kedvezmény). Ha az alapítvány ezt érvényesíti, az adóalap a 25%-os arány alkalmazása előtt 8 millió forintról 6,4 millió forintra csökken: 6,4 millió × 25% = 1,6 millió forint adóalap, ennek 9%-a pedig 144 000 forint. A két szervezet adója közötti különbség így nem 540 000, hanem 576 000 forint.

A támogatások és az adótartozás tovább módosíthatják a számítást

A fenti példák szándékosan egyszerűek, hogy az alapvető különbség jól látható legyen.

A valóságban azonban a társaságiadó-alap meghatározásakor azt is vizsgálni kell, hogy a szervezet kapott-e olyan támogatást, amely nem a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik.

Különösen fontos az adóév utolsó napján fennálló adótartozás.

A Tao. tv. alapján, ha a szervezetnek az adóév utolsó napján a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor a nem vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összege adóalap-növelő tételként jelenhet meg.

Adótartozás hiányában a közhasznú szervezetnél a támogatás miatti korrekcióra az arányos szabály vonatkozik.

Vagyis a társaságiadó-kötelezettséget nem kizárólag a vállalkozási bevétel nagysága befolyásolhatja. Az év végi adótartozás is lényeges tényező.

Miért kell külön kezelni az ingatlanhasznosítást?

Az előző részben már jeleztük, hogy az ingatlanhasznosítás a nonprofit szervezetek adózásának egyik sajátos területe.

Az Ectv. alapján az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek. A társaságiadó-kedvezmények vizsgálatakor azonban az ingatlanhasznosítás bevételét hozzá kell számítani a vállalkozási bevételhez. Ez a 10%-os és a 15%-os értékhatár vizsgálatára egyaránt hatással lehet.

Például egy közhasznú szervezet éves összes bevétele 100 millió forint, ebből 10 millió forint vállalkozási bevétel, további 20 millió forint pedig ingatlan-bérbeadásból származik. A kedvezményezett bevételi mérték vizsgálatakor nem elegendő a 10 millió forintos vállalkozási bevétellel számolni. A figyelembe veendő együttes bevétel 30 millió forint, vagyis az összes bevétel 30%-a.

Ez már meghaladja a közhasznú szervezetek 15%-os kedvezményezett mértékét. A tényleges társaságiadó-alap meghatározásához azonban az ingatlanhasznosításra vonatkozó külön adóalap-korrekciókat is alkalmazni kell.

Ennek részleteivel a későbbiekben foglalkozunk.

Érdemes-e kizárólag az adókedvezmény miatt közhasznúvá válni?

A számpéldák alapján könnyű lenne arra következtetni, hogy a közhasznú jogállás minden nonprofit szervezet számára kedvezőbb választás.

A döntés azonban ennél összetettebb.

A közhasznú jogállás megszerzéséhez és fenntartásához megfelelő erőforrást, társadalmi támogatottságot, közhasznú tevékenységet és a törvénynek megfelelő működést kell igazolni.

A közhasznú jogállás tehát nem pusztán adózási választás. Akkor jelent valódi előnyt, ha a szervezet célja és tényleges működése egyébként is megfelel a közhasznúság követelményeinek.

Egy kisebb egyesületnél, amelynek vállalkozási bevétele tartósan a 10%-os határ alatt marad, a közhasznúvá válás társaságiadó-előnye akár nulla is lehet. Egy jelentősebb vállalkozási bevétellel rendelkező, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytató szervezetnél viszont a különbség számottevő lehet.

A döntésben a társaságiadó-előny mellett más szempontok is szerepet játszanak. Adójogi értelemben például adományt csak közhasznú szervezet fogadhat, és adományigazolást is csak közhasznú szervezet állíthat ki. A közhasznúság ugyanakkor kötelezettségekkel is jár, például kettős könyvvitellel és a törvényben meghatározott működési szabályokkal. Erről az adományokról szóló részben, illetve a közhasznú jogállásról szóló cikkben írunk.

Összesítés

A nem közhasznú és a közhasznú szervezetek társaságiadó-kedvezménye közötti különbséget három szabály foglalja össze.

• Nem közhasznú szervezet: legfeljebb 10 millió forintos és legfeljebb 10%-os vállalkozási bevétel mellett adómentesség; a határ túllépésekor a teljes pozitív vállalkozási adóalap adókötelessé válik.
• Közhasznú szervezet: az összes bevétel 15%-áig kedvezményezett vállalkozási bevétel; a határ túllépésekor a törvény szerinti korrekciókkal meghatározott adóalap arányos része adóköteles.
• Mindkét esetben: az ingatlanhasznosítás és az adóalapot módosító egyéb körülmények befolyásolhatják a tényleges fizetési kötelezettséget.

A legfontosabb következtetés tehát: a közhasznú jogállás társaságiadó-előnye nem csupán a magasabb bevételi értékhatárban, hanem az eltérő adóalap-számításban rejlik.

Ezért a nonprofit szervezet gazdálkodásának tervezésekor nem elegendő azt tudni, hogy mekkora vállalkozási bevétel várható. A szervezet jogállását, a bevételek összetételét és a várható adóalapot együttesen kell vizsgálni.

A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.