Globális minimumadó – rövid háttér
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb nemzetközi adózási változása a globális minimumadó bevezetése volt.
A rendszer lényege egyszerű: a nagy multinacionális vállalatcsoportok nyeresége után világszerte legalább 15% adót kell fizetni. Ha egy országban ennél kevesebb adó terheli a nyereséget, akkor a különbözetet egy úgynevezett kiegészítő adó formájában kell megfizetni.
Magyarországon ezt a rendszert a 2023. évi LXXXIV. törvény vezette be, amely elsősorban a 750 millió euró feletti árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozik.
Mivel a szabályozás rendkívül összetett, a törvény időről időre pontosításra kerül. Az alábbi cikk egy ilyen módosítást mutat be.
A globális minimumadó szabályrendszere nemcsak új adófizetési kötelezettségeket hozott létre, hanem jelentős adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezetett a multinacionális vállalatcsoportok számára.
2026. január 1-jétől egy új előírás pontosítja, hogy a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást milyen formában és milyen adattartalommal kell teljesíteni.
Elektronikus adatszolgáltatás kötelező formában
Az új szabály szerint a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra köteles belföldi csoporttagnak
- elektronikus úton,
- az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon,
- a törvény 7. mellékletében meghatározott adattartalommal
kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az adatszolgáltatás két fő részből áll:
- Általános rész
Ez a multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó alapinformációkat tartalmazza, például
- a vállalatcsoport szervezeti felépítését,
- a csoporttagok főbb adatait,
- a minimumadó szabályok alkalmazásának összefoglalását.
- Joghatósági rész
Ez az egyes országokra vonatkozó részletes adatokat tartalmazza, például
- a tényleges adómérték számítását,
- az esetleges mentességeket és kizárásokat,
- a kiegészítő adó meghatározását joghatóságonként.
A csoporttag feladata annak megállapítása, hogy
- mely részeket kell kitölteni,
- és mely országok tekintetében kell adatot szolgáltatni.
Nemzetközi információcsere
A szabályozás az EU DAC9 irányelvéhez igazodik, amely a globális minimumadó adatszolgáltatásának nemzetközi adatcseréjét rendezi.
Ennek lényege, hogy az adóhatóság a beérkezett adatokat automatikus információcsere keretében továbbítja a többi érintett állam hatóságai felé.
Ez az információcsere nem igényel külön megkeresést: az adatok meghatározott körét a hatóságok rendszeresen és automatikusan továbbítják egymásnak.
Az adóhatóság például
- továbbítja az adatszolgáltatás általános részét azoknak az államoknak, ahol a vállalatcsoport anyavállalata vagy csoporttagjai illetőséggel rendelkeznek,
- valamint megküldi az egyes joghatósági részeket azoknak az országoknak, amelyek az OECD globális minimumadó szabályai alapján adóztatási joggal rendelkeznek.
Az információk továbbítására általában három hónapon belül kerül sor.
Hibák javítása és információk pótlása
A szabályozás külön rendelkezik arról is, hogy mi történik akkor, ha az adatszolgáltatás hibás vagy hiányos.
Ha az adóhatóság úgy látja, hogy egy másik államban benyújtott adatszolgáltatás nyilvánvaló hibát tartalmaz, akkor erről értesíti az adott állam illetékes hatóságát.
Hasonlóképpen értesítést küld akkor is, ha egy másik állam nem továbbította időben az adatszolgáltatás adatait.
Az adatszolgáltatás határideje nem változott
Fontos, hogy a módosítás nem érinti az adatszolgáltatás határidejét.
A belföldi csoporttagnak – vagy a belföldi csoporttagok nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek – továbbra is az adóévet követő 15 hónapon belül kell benyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és bevallást.
Mikor nem kell Magyarországon adatot szolgáltatni?
A törvény egy fontos kivételt is tartalmaz.
Nem kell Magyarországon külön adatszolgáltatást benyújtani, ha
- a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy
- egy kijelölt csoporttag
már teljesítette egy másik államban.
Ehhez azonban feltétel, hogy Magyarország és az adott állam között legyen nemzetközi információcsere-megállapodás.
Ebben az esetben a belföldi csoporttagnak csak egy tájékoztatási kötelezettsége marad: az adatszolgáltatás teljesítését követő 6 hónapon belül értesítenie kell a NAV-ot
- az adatszolgáltatás helyéről,
- valamint az azt teljesítő csoporttag adatairól.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy egy multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata Németországban működik, és ott teljesíti a globális minimumadóhoz kapcsolódó adatszolgáltatást.
Ha Magyarország és Németország között működik az erre vonatkozó információcsere-rendszer, akkor a magyar leányvállalatnak nem kell külön adatszolgáltatást benyújtania.
Ebben az esetben a magyar társaság feladata csupán az, hogy a NAV-ot tájékoztassa arról, hogy az adatszolgáltatás Németországban történt meg, és megadja az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag adatait.
