Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

Külföldre költözéssel elkerülhető lenne a vagyonadó? – Adóügyi illetőség és nemzetközi vagyontervezés

Vagyonadó a gyakorlatban – 21. rész

Külföldre költözéssel elkerülhető lenne a vagyonadó?

A vagyonadóról szóló cikksorozatunk előző részében a jogszerű vagyonátrendezés lehetőségeit és korlátait vizsgáltuk. Most egy olyan kérdéssel foglalkozunk, amely a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára különösen fontos lehet.

Megszüntethető lenne-e a magyar vagyonadó-kötelezettség azzal, hogy az adózó külföldre költözik, és másik országban válik adóügyi illetőségűvé?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem, de a magyar állampolgárok számára a lényeg egyértelmű.

A cikk legfontosabb üzenete: a magyar állampolgár külföldre költözése a vagyonadó szempontjából nem szünteti meg a belföldi illetőséget. A magyar állampolgár – akár van másik állampolgársága, akár nincs – belföldi illetőségű marad, és teljes világvagyona után adózik, amíg a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön nem él. Ezen sem a külföldi lakóhely, sem a külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedély nem változtat (5. § 3. pont).

A törvényjavaslat ugyanis különbséget tenne a belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyok között, ugyanakkor mindkét csoportot bevonná a vagyonadó hatálya alá.

A különbség elsősorban abban lenne, hogy mely vagyonelemek után kellene Magyarországon vagyonadót fizetni.

Belföldi illetőség esetén a teljes világvagyon adóköteles lenne

A törvényjavaslat 7. § (1) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély (és a belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany) vagyonadó-kötelezettsége valamennyi belföldi és külföldi vagyonelemére kiterjedne.

Ez azt jelenti, hogy az adózó magyarországi vagyona mellett a külföldön található ingatlanait, külföldi társaságokban fennálló részesedéseit és egyéb adóköteles vagyonelemeit is figyelembe kellene venni.

Nézzünk egy példát!

Egy Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemély az alábbi vagyonnal rendelkezik:

Vagyonelem

Számított érték

Magyarországi ingatlanok

600 millió Ft

Magyar vállalkozásban fennálló üzletrész

700 millió Ft

Külföldi ingatlan

500 millió Ft

Külföldi befektetések

200 millió Ft

Összes vagyon

2 milliárd Ft

Ha nincs levonható tartozása, és nemzetközi egyezmény sem korlátozza a magyar adóztatást, akkor az egymilliárd forintos értékhatár levonása után 1 milliárd forint adóalap keletkezne.

Az 1%-os adókulcs alkalmazásával a számított vagyonadó 10 millió forint lenne.

A belföldi illetőség tehát nemcsak a Magyarországon található vagyont, hanem főszabály szerint az adózó teljes világvagyonát bevonná az adóztatásba.

Külföldi illetőség esetén is maradhatna magyar adókötelezettség

A törvényjavaslat 7. § (2) bekezdése szerint a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége már csak meghatározott vagyonelemekre terjedne ki.

Ezek a következők lennének:

  • A Magyarországon fekvő ingatlanok.
  • A magyarországi ingatlanokon fennálló vagy azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok.
  • A magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságokban fennálló részesedések.
  • A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező, külföldi jog alapján bejegyzett társaságban fennálló részesedés.

Ez azt jelenti, hogy a külföldre költözés önmagában nem szüntetné meg a magyar vagyonadó-kötelezettséget.

Ha az adózó Magyarországon jelentős ingatlanvagyonnal vagy magyar vállalkozásokban fennálló üzletrésszel rendelkezne, ezek után külföldi illetőségűként is vagyonadó-fizetésre kötelezetté válhatna.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak az Itv. szerinti az a gazdálkodó szervezet minősül, amelynek mérlegében a pénzeszközök, pénzkövetelések, aktív időbeli elhatárolások és kölcsönök nélkül számított eszközök mérleg szerinti értékéből a belföldi ingatlanok több mint 75%-ot tesznek ki, vagy amely ilyen társaságban legalább 75%-os közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik. A pénzeszközök figyelmen kívül hagyása azt szolgálja, hogy az ingatlanokat ne lehessen egy külföldön bejegyzett társaság portfóliójába helyezve kivonni a vagyonadó hatálya alól (5. § 5. pont, 7. § (2) bekezdés és indokolása).

Nézzünk egy konkrét példát!

Egy magánszemély a vagyonadó szempontjából külföldi illetőségű (például külföldi állampolgár, vagy magyar állampolgárként már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él).

A vagyona a következő:

Vagyonelem

Számított érték

Magyarországi ingatlan

500 millió Ft

Magyar Kft.-ben fennálló üzletrész

900 millió Ft

Külföldi ingatlan

600 millió Ft

Külföldi befektetések

400 millió Ft

Összes vagyon

2,4 milliárd Ft

Belföldi illetőség esetén – levonható tartozások és nemzetközi egyezményi korlátozások nélkül – a teljes 2,4 milliárd forintot kellene figyelembe venni. Az adóalap 1,4 milliárd forint, a számított vagyonadó 14 millió forint lenne.

Külföldi illetőség esetén azonban a magyar adókötelezettség főszabály szerint a magyarországi ingatlanra és a magyar társasági részesedésre korlátozódna. Ezek együttes értéke 1,4 milliárd forint. Az egymilliárd forintos értékhatár levonása után 400 millió forint adóalap keletkezne, amelynek 1%-os adója 4 millió forint.

Megnevezés

Belföldi illetőség

Külföldi illetőség

Figyelembe vett vagyon

2,4 milliárd Ft

1,4 milliárd Ft

Adóalap

1,4 milliárd Ft

400 millió Ft

Számított vagyonadó

14 millió Ft

4 millió Ft

A példában a külföldi illetőség 10 millió forinttal csökkentené a számított magyar vagyonadót.

Ez azonban nem jelentené azt, hogy az adózó a teljes vagyonára nézve megszabadulna az adókötelezettségtől. A külföldi vagyonelemek után ugyanis az új illetőség szerinti államban is keletkezhetne adófizetési kötelezettség.

A számítás továbbá abból indul ki, hogy az adózó a vagyonadó-tervezet alkalmazásában valóban külföldi illetőségűnek minősül, és nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely az eredményt módosítaná.

A példa nem a frissen külföldre költöző magyar állampolgárra vonatkozik. A magyar állampolgár – akár van másik állampolgársága, akár nincs – a tízéves életvitelszerű külföldi tartózkodás betöltéséig belföldi illetőségű marad, még akkor is, ha külföldön letelepedési jogosultságot kapott. Rá tehát a példa bal oldali oszlopa (2,4 milliárd forint vagyon, 14 millió forint adó) érvényes (lásd az 5. szakaszt). A példában szereplő magyar társasági részesedés és külföldi befektetések az exit tax szabályai szerint is vizsgálandók (lásd a 12. szakaszt).

A külföldi lakcím és a letelepedési engedély sem lenne elegendő

A törvényjavaslat a belföldi illetőségű magánszemély meghatározásánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény illetőségi szabályaira épül, és azokat kiegészíti (5. § 3. pont). Az Szja tv. a magyar állampolgárt főszabály szerint akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha külföldön él, kivéve a belföldi lakcím nélküli kettős állampolgárt. A vagyonadó javaslata ez utóbbi kivételt is megszünteti.

Ezért a magyar állampolgár esetében sem a külföldi lakás vásárlása, sem a külföldi lakcím, sem a tartózkodási vagy letelepedési engedély nem változtat a vagyonadó szerinti belföldi illetőségen.

A lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely mint illetőségi szempont a nem magyar állampolgároknál számít.

Ezek az Szja tv. szerinti szempontok, valamint az alkalmazandó nemzetközi egyezmény határozzák meg a külföldi állampolgár illetőségét.

A külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedély tehát a magyar állampolgár belföldi illetőségét nem szünteti meg.

A magyar állampolgárságnál a tízéves szabály a döntő

A magyar állampolgárok számára a vagyonadó szempontjából egyetlen szabály számít igazán: a tízéves életvitelszerű külföldi tartózkodás.

A magyar állampolgár az Szja tv. szerint főszabály szerint belföldi illetőségű, a magyar és más állampolgársággal is rendelkező személy pedig akkor is, ha belföldön nincs lakóhelye vagy tartózkodási helye (5. § 3. pont). A vagyonadó szempontjából tehát minden magyar állampolgár belföldi illetőségű.

Ez alól három kivétel van. Nem minősül belföldi illetőségűnek:

  • a magyar állampolgár, aki a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él (függetlenül attól, hogy más állampolgársággal is rendelkezik-e);
  • a magyar állampolgársággal nem rendelkező személy, akit a Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat, a magyarországi munkavégzés megkezdésétől számított öt évig;
  • a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a tárgyévben kevesebb mint 183 napot tölt Magyarországon.

A magyar állampolgár számára ezért a külföldre költözés a vagyonadó szempontjából önmagában nem szünteti meg a belföldi illetőséget: a tízéves feltétel teljesüléséig, vagyis mintegy tíz évig világvagyona után adózik. Ez akkor is így van, ha külföldön letelepedési jogosultságot, tartózkodási engedélyt vagy akár másik állampolgárságot szerez.

Az „életvitelszerű külföldi tartózkodás” fogalmát a javaslat részletesen nem határozza meg, ezért különösen azoknál lehet vitás a megítélés, akik nemrég költöztek külföldre, de magyar állampolgárságukat megtartották.

Példa: Anna magyar állampolgár, 2027-ben Ausztriába költözik, eladja magyarországi lakását, és osztrák letelepedési jogosultságot kap. A vagyonadó szempontjából belföldi illetőségű marad, ezért például a 2028. december 31-i fordulónapon a magyar és a külföldi vagyonát egyaránt figyelembe kell venni. Belföldi illetősége csak akkor szűnik meg, ha valamely tárgyév utolsó napján már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.

A magyar állampolgár külföldre költözésének vagyonadó-hatását ezért nem lehet az új országban megszerzett adóügyi illetőségről szóló igazolás vagy a letelepedési engedély alapján megállapítani.

A tízéves életvitelszerű külföldi tartózkodást és az alkalmazandó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit együttesen kell vizsgálni.

Milyen szerepe lenne a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek?

A törvényjavaslat 11. §-a kifejezetten rendelkezik a nemzetközi szerződések alkalmazásáról.

Ennek alapján, ha törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a vagyonadóra vonatkozó szabályozást tartalmaz, és a törvényjavaslattól eltérő rendelkezést ír elő, akkor a nemzetközi szerződés szabályait kell alkalmazni.

Az egyezménynek a jövedelemadóra vonatkozó illetőségi szabályai (például a lakóhely szerinti állam elsőbbsége) a vagyonadó szempontjából csak akkor számítanak, ha az egyezmény a vagyonadóra is kiterjed (11. § (1) bekezdés).

Ez azonban nem jelentené azt, hogy valamennyi kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény automatikusan alkalmazható lenne a vagyonadóra. A nemzetközi egyezmények ugyanis eltérő adónemekre terjedhetnek ki.

Vannak olyan egyezmények, amelyek kizárólag a jövedelemadókra vonatkoznak, míg más egyezmények a vagyonadóztatásra is tartalmazhatnak rendelkezéseket.

Ezért minden esetben külön meg kellene vizsgálni, hogy az adott egyezmény tárgyi hatálya kiterjed-e a tervezett magyar vagyonadóra. Ha igen, azt is tisztázni kellene, hogy az egyezmény melyik államnak biztosít adóztatási jogot az egyes vagyonelemek tekintetében.

Mi történne, ha egy külföldi vagyonelem másik államban lenne adóztatható?

A törvényjavaslat külön szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor valamely nemzetközi egyezmény alapján a külföldi vagyonelem a másik államban adóztatható (11. § (2)–(3) bekezdés).

A szabályozás két helyzetet különböztetne meg.

  1. Az egyik esetben az egyezmény lehetővé tenné, hogy a külföldi vagyonelem értékét Magyarország a többi vagyonelem után fizetendő adó megállapításánál figyelembe vegye. Ilyenkor a törvényjavaslat külön számítási szabályt alkalmaz a külföldi vagyonelemhez kapcsolódó adó levonására, amelyet a 16. részben („Mivel csökkenthető a fizetendő vagyonadó?”) mutattunk be.
  2. A másik esetben az egyezmény ezt a figyelembevételt sem engedné meg. Ekkor a külföldi vagyonelem számított értékét a magyar adóalap és adó meghatározásakor nem lehetne figyelembe venni.

Ez azért fontos, mert az egymilliárd forintos értékhatár és a progresszív adókulcs alkalmazása szempontjából sem feltétlenül közömbös, hogy egy külföldi vagyonelem milyen módon vesz részt a számításban.

Mi történne, ha az adózó külföldre költözne, de megtartaná magyar vállalkozását?

Ez lehetne az egyik leggyakoribb adótervezési helyzet.

Tegyük fel, hogy egy külföldi illetőségű magánszemély (például külföldi állampolgár, vagy magyar állampolgárként már legalább tíz éve külföldön élő személy) kizárólagos tulajdonosa egy magyar Kft.-nek. A társaság üzletrészének vagyonadó szerinti értéke 2 milliárd forint. A magánszemélynek más, Magyarországon adóköteles vagyona nincs.

Amennyiben az adózó a vagyonadó-javaslat szerint külföldi illetőségűnek minősülne, az üzletrész a 7. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbra is a magyar vagyonadó hatálya alá tartozna.

Az egymilliárd forintos értékhatár levonása után 1 milliárd forint adóalap keletkezne. Ennek 1%-os adója 10 millió forint lenne.

A magyar vállalkozás megtartása tehát önmagában elegendő lehetne ahhoz, hogy a külföldre költözött tulajdonos továbbra is magyar vagyonadót fizessen.

A társaság működési helye, tevékenysége vagy a tulajdonos külföldi lakóhelye nem változtatna azon, hogy a magyar jog szerint létrejött társaságban fennálló részesedés a tervezet alapján adóköteles vagyonelem lenne.

A frissen külföldre költöző magyar állampolgár ugyanezt az üzletrészt belföldi illetőségűként, a világvagyonával együtt számítja be.

Megoldást jelenthetne a magyar vállalkozás külföldi társaság alá szervezése?

A kérdés adótervezési szempontból felmerülhetne, de a válasz nem lenne automatikusan kedvező.

Egy magyar társaság külföldi holding alá szervezése esetén a magánszemély közvetlenül már egy külföldi társaságban rendelkezhetne részesedéssel. Ez azonban nem feltétlenül jelentené azt, hogy a vagyon kikerül a magyar vagyonadó hatálya alól.

Egyrészt a törvénytervezet a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságok részesedéseit is adókötelessé tenné a külföldi illetőségű magánszemélyek számára.

Másrészt vizsgálni kellene a külföldi holding tényleges gazdasági szerepét, az ügylet indokoltságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (lásd a 20. részt, „Vagyonadó-tervezés vagy adóelkerülés?”).

Egy kizárólag a vagyonadó megkerülése érdekében létrehozott, valós gazdasági funkció nélküli társasági struktúra adóhatósági kockázatot jelenthetne.

Ezzel szemben egy tényleges nemzetközi üzleti tevékenységet végző, önálló gazdasági funkcióval rendelkező holdingstruktúra megítélése eltérő lehetne.

A konstrukciót ezért minden esetben a teljes jogi, számviteli és adózási környezet figyelembevételével kellene értékelni.

Miért lenne fontos a december 31-i időpont?

A törvényjavaslat szerint a vagyonadó-kötelezettség évente egyszer, a tárgyév utolsó napján fennálló vagyon alapján keletkezne.

A külföldre költözés időzítése ezért különösen fontos lehetne.

A költözés évében azonban a tárgyév nem december 31-ig tart: ha a magánszemély belföldi illetősége a naptári évben megszűnik, és az év végéig nem keletkezik újra, a tárgyév január 1-jétől az illetőség megszűnését megelőző napig tart. A vagyonadó ekkor, a teljes belföldi és külföldi vagyon után keletkezik (5. § 35. pont a)).

Ha például valaki 2027. március 1-jén szünteti meg a belföldi illetőségét, a 2027. évi tárgyév 2027. február 28-án zárul, és a vagyonadót a február 28-án fennálló teljes vagyon alapján kell megállapítani. Ezt követően már csak a külföldi illetőségű adóalanyokra vonatkozó, szűkebb körű adókötelezettség áll fenn. A korábbi fordulónapra (például 2026. december 31-re) még a belföldi illetőségű adóalanyokra vonatkozó szabályok érvényesek.

Az illetőség megváltozásának időpontját ezért pontosan dokumentálni kellene.

A tényleges külföldi életvitelt, az ottani lakhatást és az egyéb releváns körülményeket alátámasztó iratok különösen fontosak lehetnének.

Hogyan kellene megtervezni a külföldre költözést?

A külföldre költözés vagyonadózási következményeinek vizsgálatát célszerű lenne három külön kérdésre bontani.

Elsőként az adóügyi illetőséget kellene tisztázni.

Magyar állampolgárnál az első és legfontosabb kérdés az, hogy a tárgyév utolsó napján teljesül-e a legalább tízéves életvitelszerű külföldi tartózkodás. A külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedély, a külföldi lakóhely és az új országban megszerzett adóügyi illetőség ezt nem pótolja. Nem magyar állampolgárnál az Szja tv. szempontjai és az alkalmazandó egyezmény döntenek.

Másodszor a Magyarországon maradó vagyonelemeket kellene meghatározni.

Különösen a magyarországi ingatlanokat, a magyar gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket és a magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságok részesedéseit.

Harmadszor a teljes nemzetközi adóterhelést kellene összehasonlítani.

A magyar vagyonadó esetleges csökkenése ugyanis nem feltétlenül jelentené a teljes adóteher csökkenését.

A külföldi illetőség megszerzése az új államban további adókötelezettségeket eredményezhetne, miközben a Magyarországról származó jövedelmek adóztatása is külön vizsgálatot igényelne.

A vagyonadón kívül: az exit tax

A külföldre költözésnek a vagyonadón túl más magyar adókövetkezménye is lehet. A Kormány a vagyonadó törvényjavaslatával egy időben, 2026. október 27-én az Szja tv. módosítására is benyújtott egy javaslatot, amely az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem („exit tax”) adóztatását vezetné be 2027. január 1-jétől. Ez nem a vagyonadó része, hanem személyi jövedelemadó, ezért a vagyonadó szabályaitól függetlenül kell vizsgálni.

A szakmai összefoglalók szerint a javaslat lényege: a magyar adóügyi illetőség megszűnésekor a magánszemély a pénzügyi eszközein (értékpapírok, társasági részesedések, befektetési jegyek, kriptoeszközök és egyes kapcsolódó jogok) az illetőségváltásig felhalmozódott, még nem realizált értéknövekedés után 15% személyi jövedelemadót fizetne, ha Magyarország a költözés miatt elveszíti vagy korlátozottabban gyakorolhatja a későbbi adóztatási jogát.

Feltétel, hogy az illetőségváltást megelőző 10 adóévből legalább 5 évben magyar illetőségű legyen az adózó, és vagy az érintett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os, minimum 250 millió forint piaci értékű részesedéssel rendelkezzen. A készpénz, a fizetési számla és a bankbetét nem tartozik ide.

A két adó illetőségi mércéje eltérhet: a vagyonadó szerinti belföldi illetőség magyar állampolgárnál tíz évig fennmaradhat akkor is, ha a személy egyezmény alapján a jövedelemadó szempontjából már külföldi illetőségű. A két szabály kapcsolatát a benyújtott javaslatok alapján külön kell vizsgálni.

Uniós vagy EGT-államba költözésnél a megállapított adó megfizetésére automatikus, kamatmentes halasztás járna, más országba költözésnél az adót a bevallási határidőig meg kellene fizetni. A magyar ingatlan továbbra is a vagyonadóban marad, az exit tax a tőkepiaci eszközökre terjed ki. A részletek a benyújtott szja-módosítás szövegével egyeztetendők, a javaslat a jogalkotási folyamat során még változhat.

Összefoglalva

A vagyonadó-javaslat alapján a külföldre költözés a magyar állampolgároknál legalább tíz évig nem szünteti meg a belföldi illetőséget, a külföldi állampolgároknál és a már legalább tíz éve külföldön élő magyar állampolgároknál viszont jelentősen befolyásolhatja a magyar vagyonadó-kötelezettséget.

A belföldi illetőségű magánszemély főszabály szerint a teljes világvagyona után lenne adóköteles.

A magyar állampolgároknál ez azt jelenti, hogy a külföldre költözés a vagyonadó szempontjából legalább tíz évig nem változtat az adókötelezettség terjedelmén, még letelepedési jogosultság esetén sem.

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége ezzel szemben meghatározott magyarországi vagyonelemekre korlátozódna. Ezek közé azonban nemcsak a magyar ingatlanok, hanem a magyar gazdasági társaságokban fennálló részesedések is beletartoznának.

A nemzetközi egyezmények egyes esetekben módosíthatnák a magyar adóztatási jogot, ezért azok vizsgálata nélkül nem lehetne megalapozott következtetést levonni.

A külföldre költözésnek a vagyonadón kívül az exit tax is magyar adókövetkezménye lehet, amelyet a benyújtott szja-módosítás szerint külön kell vizsgálni.

A legfontosabb tanulság: a magyar állampolgár külföldre költözése a vagyonadó szempontjából nem szünteti meg a belföldi illetőséget, ezért teljes világvagyona után adózik, amíg legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön nem él. A külföldi lakóhely, a tartózkodási vagy letelepedési engedély és az új országban megszerzett adóügyi illetőség ezen nem változtat.

A következő részben azt vizsgáljuk meg, milyen vagyonadózási következményekkel járhatna a vagyon öröklése, ajándékozása és családon belüli átruházása.

Ez a cikk a vagyonadóról szóló, az Országgyűléshez 2026. október 27-én benyújtott T/930. számú törvényjavaslat alapján készült. A rendelkezések a jogalkotási folyamat során még változhatnak.

Jogszabályi hivatkozások: Szja tv. 3. § 2. pont; T/930. számú törvényjavaslat 5. § 3., 5., 35. és 38. pont, 7–8. §, 11. §, 12. § (2) bekezdés, 29. § (1) bekezdés, valamint az exit taxra vonatkozóan a 2026. október 27-én benyújtott szja-módosító javaslat (a 2026. október 6-i tervezet számozása eltér).

Email
Print