A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke 20 nap.
Pótszabadság az alapszabadság felett illeti meg a munkavállalót.
A különféle pótszabadságok összeadódnak, így a munkavállalónak egyszerre jár például az életkor szerinti és a gyermekek után járó pótszabadság.
Pótszabadságok:
– Életkor szerint járó pótszabadságok
(huszonötödik életévétől 1,
huszonnyolcadik életévétől 2,
harmincegyedik életévétől 3,
harmincharmadik életévétől 4,
harmincötödik életévétől 5,
harminchetedik életévétől 6,
harminckilencedik életévétől 7,
negyvenegyedik életévétől 8,
negyvenharmadik életévétől 9,
negyvenötödik életévétől 10)
– Gyermekek után járó pótszabadság minden 16 évesnél fiatalabb gyermek után jár.
(egy gyermek után 2 nap,
két gyermek után 4 nap,
három vagy több gyermek után összesen 7 nap,
illetve fogyatékos gyermek után további 2 nap jár)
– Egyéb pótszabadságok:
• Apát megillető pótszabadság: az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén
7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (legkésőbb a születést követő második hónap végéig).
• A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
• Veszélyes munkakörben dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
• Fogyatékossági ellátásban részesülő munkavállalónak 5 munkanap pótszabadság jár.
Speciális szabályok:
– A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. (Kivéve az apát megillető pótszabadság, melyet nem kell arányosítani.)
– Munkaviszony megszűnését követően a ki nem adott szabadságokat meg kell váltani a munkáltatónak.
A túladott szabadságot visszavenni nem lehet.
– A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, megállapodás alapján az életkor alapján járó pótszabadság átvihető következő évre.
