Nem mindig egyszerű eldönteni, hogy egy termékértékesítés esetén milyen áfakulcsot alkalmazzunk, hiszen partnerünk lehet magánszemély vagy gazdasági társaság, belföldi vagy külföldi, közösségi adószámmal rendelkezhet vagy sem. Ezek a különböző esetek mind más áfa-elszámolási helyzetet teremtenek. Következő tájékoztatónkban ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a vevő helyes besorolása után könnyű legyen eldönteni az alkalmazandó szabályokat.
A vevő besorolása
Egy termék értékesítésének áfa-tartalma attól függ, hogy a vevő milyen minőségében jár el.
Ez alapján a következő négy esetet lehet elkülöníteni:
- a vevő belföldi személy,
- a vevő olyan, az Európai Közösségen belüli személy, aki nem rendelkezik érvényes közösségi adószámmal,
- a vevő az Európai Közösségen belüli, közösségi adószámmal rendelkező személy,
- a vevő az Európai Közösségen kívüli, ún. harmadik országbeli személy.
Közösségi adószáma az Európai Közösségben címmel bíró adóalanynak lehet, azonban a megléte nem kötelező, vagyis vannak olyan közösségi adóalanyok, akiknek nincs közösségi adószámuk. A harmadik országok adóalanyainak pedig biztosan nincsen közösségi adószáma.
Ha a vevő belföldi…
Amennyiben a termék vásárlója belföldi, az értékesítésről kiállítandó számlán a megfelelő magyar áfakulcsot kell feltüntetni (0, 5, 18, 27 %), függetlenül attól, hogy a vevő magánszemély vagy szervezet.
Ha a vevő külföldi és nincs közösségi adószáma…
A külföldi, közösségi adószámmal nem rendelkező vevőkre alapesetben a belföldi vevőre vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis magyar áfát tartalmazó számlát kell feléjük kiállítani.
Van viszont egy kivétel: ha a terméket a vevőhöz az eladó elfuvarozza (elfuvaroztatja). Ez ún. távolsági értékesítésnek minősül. Ennek a módszernek külön feltételei vannak, amiket részletesen külön tájékoztatónkban olvashat.
Ha a vevő külföldi és van közösségi adószáma…
A közösségi adószámmal rendelkező külföldi vevőnek történő termékértékesítésnél a kiállítandó számla 0 % áfát tartalmaz. A számlán az egyéb kötelező adatok mellett fel kell tüntetni a vevő közösségi adószámát, illetve az alábbi megjegyzést:
„Az Áfa törvény 89. §-a alapján mentes az adó alól, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett (fordított adózás).”
Ennek a módszernek további feltétele, hogy az eladó igazolni tudja, hogy a termék elhagyta az ország területét. Az igazolás nem elengedhetetlen a számla kiállításához, ugyanakkor szükséges az áfa helyes kezelésének bizonyításához. Ilyen igazolás lehet:
- fuvarokmány (pl: szállítólevél, CMR)
- vámokmány
- készletre-vételi/üzembehelyezési jegyzőkönyv, ami a helyszín megjelölésével közvetetten igazolja, hogy a terméket külföldön vették készletre/helyezték üzembe
Amennyiben az áru kiszállítását nem mi végezzük, akkor ezek az iratok a termék átadásakor még nem állnak rendelkezésre, így az eladó kockázatot vállal azáltal, hogy az említett kötelező igazolás hiányában állítja ki a számlát. Ha ugyanis a vevő/fuvarozó végül nem juttatja el az eladóhoz a fuvarokmányt/vámokmányt/jegyzőkönyvet és az adóhatóság ellenőrzést végez az eladónál, akkor a hatóság megállapíthatja, hogy az eladó nem volt jogosult 0 %-os áfát tartalmazó számla kiállítására, hiszen nem tudja igazolni, hogy a termék elhagyta az ország területét. Ha az eladó nem kívánja felvállalni ezt a kockázatot, akkor megteheti, hogy
- a termék átadásakor 27% áfát tartalmazó számlát ki,
- a szükséges igazolás megérkezésekor helyesbíti a számlát és szükség esetén visszautalja az ÁFA összegét, és
- egy új, már 0% áfás számlát ki.
Ha a vevő harmadik országbeli…
Harmadik országnak minősül minden olyan ország, ami nem tartozik az Európai Közösséghez (pl: USA, India, Kína, Svájc, stb.). Az ilyen országból származó vevőknél az értékesítésről főszabály szerint 0%-os áfa tartalmú számlát kell kiállítani, feltéve, hogy az értékesített termék bizonyíthatóan elhagyta az Európai Unió területét. Amennyiben a Közösség elhagyásának ténye nem bizonyítható, akkor a számlán a megfelelő magyar áfakulcsot kell feltüntetni (0, 5, 18, 27 %).
