Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Manapság egyre gyakoribb, hogy egy vállalkozás úgynevezett kapcsoltsági viszonyba kerül más társaságokkal (például azért, mert egy tulajdonosnak több, akár eltérő portfoliójú vállalkozása is van). Mi történik áfa szempontjából, ha ezek a vállalkozások egymásnak értékesítenek terméket vagy egymástól vesznek igénybe szolgáltatást? Muszáj minden esetben áfásan számlázniuk egymásnak? Ha az egyik vállalkozásnak fizetendő áfája keletkezik, míg a másiknak továbbvihető/visszaigényelhető áfája, akkor nem lehet csak a különbözetről elszámolni a NAV-val? Muszáj a cégcsoport minden tagjának áfa bevallást benyújtania, nem lehet cégcsoportonként egy közös bevallást beadni? Amennyiben Ön is gondolkodott már ezeken a kérdéseken, érdemes mérlegelnie a csoportos adóalanyiság választását.

A csoportos adóalanyiság jelenlegi formájában 2008-tól alkalmazható. De mit is jelent ez az áfa vonatkozásában? Kik választhatják? Milyen adminisztrációs terhektől szabadulnak meg azok a kapcsolt vállalkozások, akik a csoportos áfa alanyiságot választják? Hogyan segíthet ez a vállalkozások likviditási helyzetén? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük és adjuk meg a válaszokat. Tapasztalatunk szerint ugyanis sokan nincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel. Pedig sok időt, energiát és akár pénzt tudnának megspórolni a csoportos adóalanyiság választásával.

Ki lehet csoportos adóalany?

A csoportos adóalanyiság az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében működő, választható lehetőség a belföldi kapcsolt vállalkozások számára.

Azok az adóalanyok hozhatnak létre csoportos áfa adóalanyt:

  • amelyeknek letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük van belföldön, és
  • amelyek együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

A hatályos szabályozás szerint már nincs külön fogalomrendszere a kapcsolt vállalkozási viszonynak az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.), hanem az visszahivatkozik a Társasági adó (Tao.) törvény szerinti definícióra. Eszerint kapcsolt vállalkozási viszonyt jelent:

  • a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti többségi befolyás, amely megvalósulhat közeli hozzátartozó által is
  • a közös ügyvezetés
  • az adózó és külföldi telephelye
  • a külföldi vállalkozó és annak belföldi telephelye

Az együttesen kapcsolt fogalom értelmében csak azok a társaságok lehetnek csoportos áfa adóalanyok, amelyek egymással kölcsönösen (vagyis minden csoporttag minden másik csoporttaggal) kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak valamely ismérv alapján.

Fontos megjegyezni, hogy a csoportos áfa adóalanyiság szempontjából nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

Továbbá nem lehet együttesen kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.

csoportos adóalanyiság

Mi a csoportos adóalanyiság lényege?

A csoportos adóalanyiság (áfacsoport) lényege, hogy a csoportban résztvevők önálló áfaalanyisága megszűnik. A tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak, így a csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség (és ezáltal NAV felé történő adatszolgáltatási kötelezettség) nem keletkezik. Ezen ügyletekről szóló számlákon, bizonylatokon az áfakörön kívüli megnevezés mellett javasolt feltüntetni, hogy „az Áfa törvény 8. § szerinti csoportos áfa adóalanyok közötti ügylet”. (Az ügyletről nem kötelező számlát kiállítani, de valamilyen számviteli bizonylat kiállítása kötelező, ami lehet akár számla is.)

Amennyiben az adóalanyok egy csoporton kívüli adóalanynak értékesítenek vagy egy csoporton kívüli adóalanytól szerzik be a terméket vagy szolgáltatást, abban az esetben az áfaköteles tevékenységnek minősül. A vállalkozásnak egyértelműen szét kell választania a külső és belső ügyleteket, amelyhez egy olyan nyilvántartási rendszerrel kell rendelkeznie, amely képes ezek egyértelmű elkülönítésére.

Az Áfa törvény alapján a csoporttagok egy adóalanynak minősülnek

Tehát a csoporttagok tevékenységükről egy áfabevallást nyújtanak be, amely a csoporttagok fizetendő, illetve levonható áfáját együttesen tartalmazza. Így, ha az egyik adóalanynak áfatöbblete van, míg a másiknak fizetendő áfája, csak a különbözetről kell adatot szolgáltatni a NAV felé. (Ezt a későbbiekben egy példán keresztül is szemléltetjük.)

Az egyéb adónemek vonatkozásában továbbra is önálló adóalanyként lépnek fel a vállalkozások, korábbi adószámuk (a lentebb részletezett változással) továbbra is él, valamint cégjogi és számviteli szempontból is külön kell kezelni őket. A szerződések megkötése, a számlázási tevékenység, a munkavállalók nyilvántartása, az ügyletek lebonyolítása tehát továbbra is elválik a csoporttagoknál.

Érdemes megjegyezni, hogy társasági adó szempontjából szintén választható a csoportos adóalanyiság, de ennek nincs köze az ÁFA törvény szerinti csoportos adóalanyisághoz.

Mire kell odafigyelni a számla kiállításakor és befogadásakor?

Amennyiben külső fél részére történik számlázás, úgy azt az a fél teszi a csoporttagok közül, aki az ügyletben közreműködött, azonban a számlán köteles feltüntetni a csoportazonosítót is, a saját egyedi adatai mellett.

Ha a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybe vevő egy csoportos áfaalany tagja, akkor a neki kiállított számlán, 2020. július 1-jétől minden esetben a csoportazonosító szám első nyolc számjegyét kell feltüntetni, nem pedig a tag adószámát. Illetve, ha csoportos adóalany vállalkozástól szerzünk be terméket vagy veszünk igénybe szolgáltatást, akkor a NAV felé történő adatszolgáltatáson (amely az áfabevallás része) szintén a partner vállalkozás csoportazonosító számát kell feltüntetni.

Hogyan kell kimutatni az áfa kötelezettséget vagy követelést a könyvelésben a csoportos adóalanyiság esetén?

Ahogy már az említésre került, a csoporttagok tevékenységükről egy áfabevallást nyújtanak be a NAV felé. De hogyan is néz ki ez a könyvelésben?

Amíg a csoportképviselő a NAV-val szemben mutatja ki és rendezi a csoportszintű kötelezettséget, illetve a követelést, addig a tagok a csoportképviselővel szemben mutatják ki és rendezik ezeket. Nézzünk erre egy egyszerű példát, egy 3 szereplős áfacsoport vonatkozásában. A csoport tagjai „A”, „B” és „C”, vállalkozás. A csoportképviselő a „B” vállalkozás. Az aktuális bevallással érintett időszakban az egyes cégek egyedi áfa pozíciói az alábbiak szerint alakulnak:

  • „A” vállalkozás 100 E Ft fizetendő áfa
  • „B” vállalkozás 800 E Ft fizetendő áfa
  • „C” vállalkozás 500 E Ft levonható áfa

Csoportszinten összesen 400 E Ft a fizetendő áfa (100+800-400), ez az összeg fog szerepelni a „B” vállalkozás által a NAV felé benyújtott, csoportszintű áfabevallásban. A könyvelésében „B” vállalkozás mutatja ki a csoport kötelezettségét a NAV felé. Tehát „B” vállalkozás könyvelésében az alábbiak szerepelnek az aktuális áfa időszak vonatkozásában:

  • 400 E Ft kötelezettség a NAV felé
  • 100 E Ft követelés az „A” vállalkozással szemben
  • 500 E Ft kötelezettség a „C” vállalkozás felé

Jól látható, hogy a „B” vállalkozás összes kötelezettsége (400+500) és az összes követelése (100) összességében kiadja „B” vállalkozás egyedi áfa pozícióját (800 E Ft fizetendő áfa).

„A” vállalkozás 100 E Ft kötelezettséget mutat ki „B” vállalkozással szemben, míg „C” vállalkozás 500 E Ft követelést mutat ki „B” vállalkozással szemben. Tehát náluk annyi specialitás van a csoportos adóalanyiságból adódóan, hogy nem a NAV-val szemben, hanem a csoportot képviselő vállalkozással szemben mutatják ki az egyedi áfa pozíciójuknak megfelelő követelést/kötelezettséget.

Az, hogy ezekkel a követelésekkel, illetve kötelezettségekkel milyen időközönként számolnak el a csoporttagok, az az ő egyéni döntésükön múlik. (A NAV felé történő kötelezettséget természetesen az aktuális áfa fizetési határidőig teljesítenie kell a csoportképviselőnek.)

csoportos adóalanyiság

Hogyan jön létre a csoportos adóalanyiság?

A csoportos adóalanyiság létrehozásához mindenképp a tagok közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére van szükség. Ezt a kérelmet az állami adóhatóságnak kell engedélyeznie.

A kérelmet jelenleg a 21T113 elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. (Az első 2 számjegy az aktuális évszámra utal, jövőre 22T113 lesz a neve.)

Fontos, hogy nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása véglegessé vált döntéssel még nem zárult le.

A kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását. A csoport ebben az időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság szerinti engedélye véglegessé válásának napjával fog létrejönni.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozására
    • kívül maradó adóalany: akire teljesülnek a szükséges feltételek (belföldi kapcsolt vállalkozás), de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni
  • a tagok által kijelölt képviselő nyilatkozatát a képviselet vállalására
    • a tagok a bevallási kötelezettségek teljesítése érdekében és az adóhatóság előtti jognyilatkozatok megtételéhez csoportképviselőt választanak
  • a tagok nevét, címét, adószámát, belföldi kapcsolt vállalkozás fennállásának igazolását
  • a nyilvántartási rendszer bemutatását
  • a tagok kötelezettségvállalását az egyetemleges felelősségre vonatkozóan
  • a kívül maradó adóalany esetében is szükséges a:
    • név, cím, adószám, belföldi kapcsolt vállalkozás fennállásának igazolása
    • kötelezettségvállalása az egyetemleges felelősségre vonatkozóan

A kapcsolt vállalkozási viszony az alábbi iratokkal igazolható:

  • többségi befolyás esetén: cégkivonat, társasági szerződés
  • telephelyek esetén: cégkivonat, adó- és vámhatósági bejelentő lap
  • vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok megválasztása tekintetében: alapító okirat, taggyűlési, közgyűlési jegyzőkönyv
  • közeli hozzátartozók esetén: nyilatkozat a hozzátartozói viszony fennállásáról, születési, házassági anyakönyvi kivonat

Amennyiben egy már belföldön nyilvántartásba vett adóalany válik csoportos áfaalannyá, abban az esetben a kötelezettségeinek úgy kell eleget tennie az adóhatóság által kapott engedély véglegessé válása előtt egy nappal, mintha jogutódlással szűnne meg, azaz záróbevallást kell benyújtania.

Csoportazonosító szám

Az állami adó- és vámhatóság a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban csoportazonosító számot állapít meg. A csoportnak lehetősége van közösségi adószámot is igényelni.

Ha a NAV a csoportos adóalanyiság létrehozását, csoporthoz való csatlakozást határozattal engedélyezi, akkor a csoporttagok ÁFA kódja a korábbi kódról 4-esre változik, a csoport ÁFA kódja 5-ös lesz. A speciális adózási forma is kiolvasható az adószámból, például a 171-es kezdetű törzsszám társasági adó csoport azonosítót takar, a 177-es kezdetű törzsszám pedig áfa csoport azonosítót.

Például: 12345678-2-41-ről 12345678-4-41-re változik az adott csoporttag (egyéni) adószáma. Illetve, ahogy már azt említettük kapnak egy csoportazonosító számot, amely az áfa csoport esetében például: 17712345-5-41, míg egy tao csoport esetében például: 17112345-5-41 lesz.

Az, hogy egy csoportos áfaalany adószáma érvényes-e, a NAV honlapján egyszerűen és gyorsan ellenőrizhető.

A kérelem elfogadása után a csoportképviselő feladatai közé tartozik még a 21T201-es nyomtatvány elkészítése és beadása. (Az első 2 számjegy itt is az aktuális évszámra utal, jövőre 22T201 lesz a neve.)

A csoportos áfaalanyiság választását a ’T113-as adatlapon kell bejelenteni, viszont az áfa adózási módra vonatkozó választás bejelentését a ’T201-es adatlapon kell megtenni az áfacsoport létrejöttét engedélyező határozat véglegessé válását követő 15 napon belül. Itt lehet választani például a pénzforgalmi elszámolást vagy az ingatlan bérbeadás áfássá tételét. (Fontos kiemelni, hogy mivel az áfacsoport együttesen számít adóalanynak, így ezek a választások a teljes csoportra, egységesen vonatkoznak. Nem elképzelhető tehát olyan eset például, hogy a csoport egyes tagjai a pénzforgalmi elszámolást választották, míg más tagjai nem, hiszen csak a teljes csoport számít együttesen adóalanynak.)

Hogyan lehet létrehozni egy közös csoportos adóalanyt, ha a különböző áfacsoportok tagjai kapcsolttá válnak?

Lehetőség van arra is, hogy különböző csoportos adóalanyiságokban részt vevő tagok közösen egy csoportos adóalanyt hozzanak létre. (Pl. Van egy áfacsoport 3 taggal, illetve egy másik áfacsoport 4 taggal. Mivel mind a 7 tag kapcsolt egymással, ezért létrehozhatnak egy közös áfacsoportot, aminek mind a heten tagjai lesznek.)

Ennek feltétele:

  • a korábban említett feltételek megléte (belföldi adóalany, kapcsolt vállalkozás)
  • a kapcsolttá válást követő 30 napon belül a tagoknak és a kívül maradó adóalanynak is nyilatkoznia kell, hogy melyik az az egy csoportos adóalanyiság, amelynek a fenntartásához hozzájárulnak
  • a csatlakozási kérelem benyújtása a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz és a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatának benyújtása a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végéig

Engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalany tagként mi a teendő?

A korábban írtaktól eltérően az az adóalany is kérelmezheti a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz való csatlakozást, aki a kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság tagja.

A megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban részt vevő és a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz csatlakozni szándékozó tag csatlakozási kérelmében megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csatlakozási kérelemben nem jelölhető meg a megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölt időpontnál korábbi időpont.

A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban jön létre. Azonban legkorábban a NAV engedélye véglegessé válásának napjával hatályosul, feltéve, hogy ebben az időpontban a kérelmező már nem tagja más csoportos adóalanyiságnak.

A feltételeknél szereplő határidőt (tehát a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végét) bármelyik megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban tag vállalkozás indokolt kérelmére a hatóság legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbíthatja.

A törvény biztosít egy átmeneti időszakot az adózóknak, amely alatt lehetőségük van fenntartani a kapcsolttá válás előtti, megszűnő áfacsoportjaikat a fennmaradó áfacsoporthoz történő csatlakozásig anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor a vállalkozás nem tagja sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfacsoportnak.

csoportos adóalanyiság

Milyen felelősséggel jár a csoporthoz tartozás?

Egyetemleges felelőssége áll fenn a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagoknak, a csoporton kívül maradó tagoknak és a csoportba újonnan belépő tagoknak is.

Az összes résztvevő csoporttag csoportos adóalanyiságba történő belépés előtti, a beadott záró bevallásában szereplő, valamint a csoportos adóalanyiság időszakában, Áfa törvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért egyetemlegesen felelős az összes kapcsolt vállalkozás (tehát a csoporttagok és a kívül maradó tagok is).

Tehát a magyar rendszer nem kényszeríti az adózókat a csoporthoz való csatlakozáshoz. Ettől függetlenül a kívül maradó tagok is olyan felelősséggel rendelkeznek, mintha benne lennének a csoportban, felelnek a csoportot terhelő áfakötelezettségekért is. Felmerülhet a kérdés, hogy miért akar valaki kimaradni a csoportból, ha a kimaradás ellenére egyetemleges az ő felelőssége is. Nézzünk erre néhány lehetséges indokot (természetesen a teljesség igénye nélkül):

  • A kívül maradó tag választani akarja a pénzforgalmi elszámolást, míg a teljes csoport nem szeretné vagy éppen nem is választhatja. (A pénzforgalmi elszámolás 125 millió Ft-os bevételi értékhatáránál együttesen kell vizsgálni a csoporttagok árbevételét.)
  • A kívül maradó tag nem szeretné áfássá tenni az ingatlan bérbeadásait, miközben a csoport közösen az áfássá tétel mellett döntött.
  • A kívül maradó tag az alanyi adómentességet választotta.

Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.

Mi történik, ha egy újabb vállalkozás válik kapcsolttá a csoportos adóalany minden tagjával?

Elengedhetetlen az új vállalkozás és az állami adóhatóság engedélye a csoportos adóalany további fennmaradásához.

A csatlakozni szándékozó új adóalany és a kívül maradó új adóalany esetében is kérelmet kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

Új csatlakozni szándékozó adóalany esetén:

  • a már résztvevő tagok beleegyező nyilatkozatát
  • a külső és belső ügyletek elkülönítésére alkalmas nyilvántartási rendszer bemutatását
  • a kötelezettségvállalást az egyetemleges felelősségre vonatkozóan
  • a nevét, címét, adószámát, kapcsolt vállalkozási viszony igazolását

Új kívül maradó adóalany esetén:

  • a már résztvevő tagok beleegyező nyilatkozatát
  • a külső és belső ügyletek elkülönítésére alkalmas nyilvántartási rendszer bemutatását
  • a kötelezettségvállalást az egyetemleges felelősségre vonatkozóan

Ebben az esetben is megjelölhető a kérelemben az az időpont, amelytől kezdődően szeretnének csatlakozni a csoportos adóalanyhoz. A csoporthoz való csatlakozás ebben az időpontban, de legkorábban a NAV engedélye véglegessé válásának napjával fog létrejönni.

Az újonnan csatlakozó tagnak is záróbevallást kell készíteni, mintha jogutódlással szűnne meg. A fordulónap a csatlakozást megelőző nap.

csoportos adóalanyiság

Hogyan történik a csoportos adóalanyiságból való kiválás?

Ehhez szintén az állami adóhatóság engedélye szükséges.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a tagok egybehangzó beleegyező nyilatkozatát
  • a kiváló tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás véglegessé válásának napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a kívül maradó csoporttagokra vonatkozó egyetemleges felelősségvállalást

A kérelemben megjelölhető az időpont arra vonatkozóan, hogy mikortól nem szeretne tagja lenni a csoportos adóalanynak. A csoportból való kiválás ebben az időpontban, de legkorábban a NAV engedélye véglegessé válásának napjával fog létrejönni.

Hogyan szűnik meg a csoportos adóalanyiság?

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg, abban az esetben, ha:

  • bármely résztvevő tag kéri
  • a képviselő nem vállalja a továbbiakban a képviseletet és nincs új képviselő
  • bármely tag nem belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozás
  • nem teljesülnek
    • a csoporttagok vagy a kívül maradó tagok kötelezettségvállalásai
    • a nyilvántartási rendszerre vonatkozó feltételek (belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítése)
  • az adóhatóság nem engedélyezi az új tag csatlakozását
  • valamennyi tag jogutód nélkül szűnik meg

A kérelemben a tagok megjelölhetik, hogy mely időponttól szeretnék a csoportos adóalanyiság megszüntetését. A megszűnés ebben az időpontban, de legkorábban a NAV engedélye véglegessé válásának napjával fog megvalósulni.

Az engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok kötelesek úgy eleget tenni az Áfa törvény szerinti kötelezettségüknek, mintha jogutódlással szűnnének meg. Kivéve akkor, ha a csoportos adóalanyiság megszűnésének oka valamennyi tag jogutód nélküli megszűnése.

Amennyiben a fent olvasottak alapján úgy véli, hogy az Ön vállalkozásai számára is jó lehetőség lenne a csoportos adóalanyiság, esetleg felmerültek olyan kérdései a témával kapcsolatban, amelyekre nem kapott választ cikkünkből, forduljon bizalommal az Írisz Office munkatársaihoz.

telefon Írisz Office +36 1 550 0510

+36 21 311 15 10

email Írisz Office

[email protected]

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO