Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

Mi számít élettársi viszonynak?

A Ptk. meghatározása szerint akkor beszélhetünk élettársi viszonyról,

ha közös háztartásban a felek:

  • házasságkötés, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat nélkül élnek,
  • közöttük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn,
  • egyik félnek sincs házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolata,
  • egymással egyenesági rokonságban, testvéri vagy féltestvéri kapcsolatban nem állnak.

Minden feltételnek meg kell felelnie a pár együttélésének ahhoz, hogy a jog élettársnak ismerje el őket.

Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Az élettársi kapcsolat ugyanakkor számos egyedi szabályt tartalmaz (élettársi tartás, lakáshasználat), a legfontosabbakat kiemeljük:

Vagyon, vagyonszerzés:

Az élettársak (akárcsak a házastársak) egymás közötti vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére szerződéssel rendezhetik, mely akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba is foglalták.

Ha ilyen szerződés nincs, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők és az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását (alapszabály szerint a szerzésben való közreműködése arányában).

Nyilvántartásba vétel:

2010-től lehetőség van az élettársak közjegyzőnél történő nyilvántartásba vételére, ám ezzel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat. Azaz továbbra sem tartoznak majd pl. a törvényes örökösök közé, így ők csak végrendelet keretében örökölhetnek, illetve csak az együttélés alatt közös gazdálkodás eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlan vagyon lesz a felek közös vagyona.
Előnye mégis lehet: magának az élettársi viszonynak a fennállását igazolja – vita esetén.

Azt, hogy mikor alakul ki a tényleges gazdasági közösség, mi a közös vagyonszaporulat (és mi nem az), melyik fél milyen részben vett részt a közös vagyonszerzésben, mi a közös vagyonszerzés – egyedileg lehet vizsgálni, hiszen számos élethelyzet lehet, amikor ez vitatható (pl. egyik fél nyer a lottón, örököl, stb.).

Email
Print