Tollunkból

A nyári szünet alkalmával aktuális téma a diákok foglalkoztatása. Az elkövetkezőkben sorra vesszük, milyen módon és feltételekkel lehet tanulókat alkalmazni. A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló lehet az a 16. életévét betöltött természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez, azonban az iskolai szünidő alatt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató 15. életévét betöltött fiatal is vállalhat munkát.

Milyen módon lehet a diákokat foglalkoztatni?

• munkaviszonyban
• iskolaszövetkezeti tagi formában
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (ilyen a megbízási jogviszony)
• egyszerűsített foglalkoztatásban

 

Munkaviszony

A jogviszonyok közül a leggyakrabban munkaviszonnyal találkozhatunk. A Munka törvénykönyve részletesen leírja, hogy a fiatal munkavállalók foglalkoztatása esetén milyen előírásokat kell betartani az egészségünk megőrzése, túlterheltségük elkerülése érdekében. Munkaidejük napi 8 óránál nem lehet több, és legalább napi 12 óra pihenőidőt kell számukra biztosítani.  Részükre éjszakai munkavégzés és túlóra elrendelése tilos. A tanulókat hosszabb munkaközi szünet illeti meg, a 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén 30 perc, 6 órát meghaladó foglalkoztatás esetén pedig 45 perc szünet áll a rendelkezésükre. A diákoknak az éves szabadságon felül további 5 nap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. Ezen szabályok nemcsak a munkaviszonyban foglalkoztatott tanulókra, hanem a megbízásos jogviszonyban, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottakra is érvényesek.

Habár a Mt. előírja, hogy a fiatal munkavállalókra speciális szabályokat kell alkalmazni, de adózási szempontból még sincs különbség tanuló és nem tanuló között. A munkaviszony a munkaszerződés aláírásával jön létre, amelyet legkésőbb a munkavégzés kezdete előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz.  A 18. évet be nem töltött személlyel történő szerződéskötés esetén szülői aláírás is szükségeltetik. A megszerzett jövedelem után 15 %-os személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell fizetni. Ezáltal a munkavállaló biztosítottá válik, így jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, álláskeresési járadékra valamint beleszámít a nyugdíjba is. A munkáltató pedig fizeti a 17,5 % szociális hozzájárulási adót valamint a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.

A diákok díjazása is azonos módon történik, mint a felnőtt munkavállalóké. Napi 8 órás munkavégzés esetén a szakképzettséget nem igénylő munkakör ellátása során a minimálbér összege (bruttó 149.000 Ft), míg a szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimum (bruttó 195.000 Ft) jár a fiatal munkavállalóknak is. Természetesen részmunkaidős foglalkoztatás esetén ezen összegeket is arányosítani kell. A munkaviszony megszűnése esetén a fiatalokat ugyanúgy ki kell jelenteni és a foglalkoztatás időtartamát fel kell tüntetni az OEP kiskönyvbe, mivel ezen időszak is bele fog számítani a szolgálati időbe. Az ekkor megszerzett jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként a következő évi adóbevallásban szerepeltetni kell.

Iskolaszövetkezeti tagi munkavégzés

A munkaerőpiacon egyre nagyobb a verseny a diákokért is. Ebből az iskolaszövetkezetek is bőven kiveszik részüket, ugyanis a diákok egyre szélesebb körből tudnak választani, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ez a legkézenfekvőbb módja a tanulók munkavállalásának. Iskolaszövetkezet tagja csak nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló lehet, de tagságot szerezhet Magyarországon tanuló külföldi diák is. A lényege, hogy a diák és a szövetkezet között egy tagi jogviszony jön létre azért, hogy munkavégzés céljából kiközvetítse egy harmadik fél részére. A felek között tagi megállapodás születik, amelyben rögzítik a munkavégzésre vonatkozó feltételeket (feladatkör, díjazás, kapcsolattartás). A fontosabb szabályok közé tartozik:

• a napi 6 órát meghaladó munkavégzés után 20, a napi 9 órát meghaladó munkavégzés után további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani
• két egymást követő munkanap ledolgozását követően legalább 11 óra pihenőidőre jogosult a munkavállaló
• a díjazás nem lehet kisebb, mint a tárgyévben aktuális minimálbér vagy garantált bérminimum összege.

13 ledolgozott nap után 1 nap fizetett szabadság jár a tanulóknak. Ezen felül jár az 5 nap pótszabadság, amennyiben a diák még nem töltötte be a 18. életévét. A megállapodásra a Polgári törvénykönyv megbízási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései, valamint a Munka törvénykönyvének egyes szabályai, illetve a Szövetkezeti törvény vonatkozik.

Adózási szempontból a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ezért a 15 % szja-t fizetni kell, ám mivel ez a jogviszony nem keletkeztet biztosítást, így járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn és az OEP kiskönyvben sem kell feltüntetni ezen időszakot. Az adóbevallásban viszont az ilyen formában megszerzett jövedelmet is szerepeltetni szükséges.

Az iskolaszövet felé a foglalkoztató vállalkozásnak minimum szolgáltatási óradíjat kell fizetni, amelynek összege megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1,178-szorosával. A szövetkezeti tagi jogviszony megszűnik a tanuló/hallgatói jogviszony végével. A diák ezt megelőzően is dönthet úgy, hogy megszünteti a tagságát, amit írásban kell jeleznie a szövetkezet felé, így a tagság a kilépési szándék bejelentéstől számított 3 hónapon belül megszűnik. Amennyiben a tanuló befejezi a tanulmányait és még nyáron iskolaszövetkezeten keresztül szeretne munkát vállalni, úgy ezt még a tanév lezárását követő október 31-ig megteheti.

Az iskolaszövetkezeti munkavégzés nagy előnye, hogy mind anyagilag, mint adminisztratív szempontból kisebb a ráfordítás, mintha munkaviszonyt létesítenénk, nem beszélve a felvételiztetés idő- és munkaigényéről, mely jelentős részét az iskolaszövetkezet végzi.

 

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon főként a megbízási jogviszonyt értjük. A lényeges különbség a megbízási jogviszony és a munkaviszony között, hogy a megbízás egy konkrét feladat elvégzésére jön létre. A megbízási szerződés köthető szóban és írásban is, viszont a későbbi félreértések, viták tisztázása érdekében javallott az írásos forma. Ennél a foglalkoztatási formánál nem jár szabadság, illetve nincs megkötés sem a munkavégzés helyét, sem a munkaidőt illetően.

Az érte kapott díj önálló tevékenységből szerzett jövedelemnek minősül, ezért adóköteles. A munkaviszonnyal ellentétben itt van lehetőség költségelszámolásra, amely két féle lehet: tételes vagy 10 %-os. Tételes költségelszámolásnál az összes, tevékenységgel kapcsolatban felmerült költséget számlával kell alátámasztani, míg a 10 %-os költségelszámolás esetén nincs bizonylatolási kötelezettség. Ha a megbízott nem nyilatkozik, úgy automatikusan a 10 %-os elszámolást kell figyelembe venni. A diákok a megszerzett jövedelem után nem válnak automatikusan biztosítottá. Ennek feltétele az, hogy a tanuló havi díjazása elérje a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-át, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Amennyiben létrejön a biztosítás, úgy a megbízottnak 10 % nyugdíjjárulékot és 7 % egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, míg a megbízónak 17,5 %-os szociális hozzájárulási adót, valamint 1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Ekkor bejelentési kötelezettség is keletkezik az adóhatóság felé. Olyan esetben, ha a megszerzett jövedelem alapján nem jön létre biztosítási jogviszony, úgy a megbízási díjból csak 15 % szja-t kell vonni, de a megbízónak ekkor is fizetni kell a SZOCHO-t és a szakképzési hozzájárulást.

A megbízási jogviszony is jó lehetőség lehet munkaerő pótlására, amennyiben egy konkrét feladat teljesítése a cél, viszont nagyon figyelni kell, hogy a megbízási jogviszony és a munkaviszony elemei ne keveredjenek, mivel ha a megbízás nem felel meg a megbízási jogviszony szabályainak, úgy az adóhatóság utólag átminősítheti munkaviszonnyá, ami plusz költséget és szankciót is jelenthet.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Amennyiben a diákok nem akarnak egész nyáron vagy folyamatosan dolgozni, úgy lehetőségük van egyszerűsített munkavégzés keretén belül munkát vállalni, amely lehet alkalmi munka, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetve filmipari statiszta munkakör is.

Egyszerűsített foglalkoztatás (továbbiakban EFO) esetén a törvény nem ír elő külön szabályozást fiatal munkavállalók részére, így az EFO törvényben meghatározott szabályok vonatkoznak rájuk is. Az alkalmi munkavállalók egymást követő 5 napot, egy hónapban maximum 15 napot, évente pedig legfeljebb 90 napot dolgozhatnak ilyen formában ugyanazon munkaadónál. A munkáltató napi 1000 Ft-os közterhet fizet, a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége nincs. Mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkásként összefüggően maximum 120 napot lehet dolgozni, amely után a munkáltató napi 500 Ft-os közteher fizetésére kötelezett. A filmipari statiszta alkalmazása esetén pedig napi 3000 Ft/fő a felmerülő átalányadó. A közterhet mindig a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni és bevallani a 08-as járulékbevallásban.

A munkavállaló részére kifizetett bér munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, azonban csak a mentesített keretösszegen felüli összeget kell bevallani a tárgyévet követő szja bevallásban, és ezután kell személyi jövedelemadót fizetni. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létrejöttéhez sem szükséges írásos munkaszerződés, maga a jogviszony a NAV-hoz való bejelentéssel keletkezik, amely történhet elektronikus úton, de telefonon keresztül is. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt meg kell tenni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a kötelező legkisebb díjazás a minimálbér 85 %-a, garantált bérminimum esetén annak 87 %-a, amelyet csak készpénzben lehet kifizetni a munkavállaló részére.

Nagy előnye ennek a foglalkoztatási formának, hogy viszonylag rugalmas mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából, mivel nem hosszú távra szól, így ha a két fél elképzelése nem találkozik, úgy könnyen megszüntethető a jogviszony.  Amennyiben csak egy bizonyos időszakra, idényre keresünk munkaerőt, úgy a legjobb választás az egyszerűsített munkavállaló alkalmazása.