Kockázatcsökkentésre irányuló cégcsoportos adótervezés
Jellemzően mindenki kicsit máshogy képzeli el ezt a területet, és jellemzően mindenkinek igaza is van ebben, mivel a terület nagy, és minden bizonnyal több van benne, mint amit jelenleg belegondolnak.
A cégcsoportos adótervezés két fő területe egymással mindig karöltve a költséghatékonyság és a biztonság. Fontossági sorrend ebben nincs, csak egyéni életszakaszok, amikor pillanatnyilag az egyik fontosabb. Biztonság területén kezelnünk kell az üzletági kockázatot (ahány szerződés, annyi kockázati tényező), az országkockázatot (politikai, jogi, makrogazdasági) és a vagyonközösség kockázatát (üzlettárs, házassági vagyonközösség), míg költséghatékonyság tekintetében az adózási, a pályázati, a finanszírozási és homogén költség (szállítófüggetlen költség, mint pl. biztosítás, energiahordozók, banki ktg.) területek a legkiemeltebb. Cégcsoportos működés esetén azonban a lehetőségeink hatványozottan növekednek, tehát két cég esetében nem csak duplázódásról van szó, hiszen bármilyen adózási módot választunk egy-egy vállalkozás működtetésekor, a két vállalkozás nyújthat olyan lehetőségeket, amit egy vállalkozás önállóan kihasználni nem tud (pl. lakóingatlan és személyautó áfa levonhatósága, holott ugyanarra használjuk, mint egy önálló cég esetében).
Tehát a cégcsoportos adótervezés nem holdingtervezés (ez is beletartozik, de a holding a lehetőségeknek csak vékony szelete), nem adócsökkentés (de az is, hiszen a költséghatékonyság mindig a legfontosabb szempontok között van), nem kapcsolt vállalkozások tervezése (viszont az is, de a kapcsoltság sok esetben kiküszöbölhető kockázat csökkenés nélkül), nem nemzetközi cégstruktúra tervezés (de az is, függetlenül attól, hogy a csak magyarországi modell is tud rendkívül biztonságos lenni), de minden esetben egy összetett biztonsági és költséghatékonysági tervezés.
Kishitűséget lerombolandó! Már akkor is érdemes cégcsoportban gondolkodunk, ha az egyedi cégméretek árbevétele a 30 millió Ft-ot eléri (KATA alanyoknál természetesen 3/12 millió Ft felett szükséges a tervezés), vagy ha a vállalkozásban ingatlan van, akkor már kezdetekkor vizsgálni kell a létjogosultságát.
Költségvonzat? Mivel az adótervezés jellemzően előbb termel és lényegesen többet, mint a költsége, gyakorlatilag a tevékenység tényleges kiadással nem jár.
Cégcsoportos adótervezés témájú írásaink:
Csoportos adóalanyiság az áfa vonatkozásában
Manapság egyre gyakoribb, hogy egy vállalkozás úgynevezett kapcsoltsági viszonyba kerül más társaságokkal (például azért, mert egy tulajdonosnak több, akár eltérő portfoliójú vállalkozása is van). Mi
A csoportos társasági adóalanyok adózása
Mit is jelent a csoportos társasági adóalanyiság? Melyek a létrehozás, megszüntetés szabályai? Hogyan alakul az adóalap? Hogyan alakulnak az adókedvezmények? Cikkünkben a témával kapcsolatos főbb
Mindenkire vonatkozik a 1,5 M Ft-os készpénz fizetési korlát?
Szerződésenként, a szerződésben meghatározott ügylet ellenértékeként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió Ft összegben teljesíthető készpénzes fizetés a felek között. A 1,5 millió Ft feletti
Mit mutat az EBITDA, és miért fontos ez?
Az EBITDA a vállalkozások hitelképessége tekintetében az egyik legfontosabb mutató, mivel hitelintézetek elsődlegesen – persze nem kizárólagosan – ezt használják a hitelképesség kiszámítására. Több bank
A minősített többségű tag kötelezettsége
Egy gazdasági társaságban történő minősített többségi tulajdonlást egyrészt azért kell mérlegelnünk, mert az amúgy korlátolt felelősségű társaságunk a korlátolt felelősségét elveszíti. Bővebben erről itt olvashat.
Mire kell figyelniük a kapcsolt vállalkozásoknak az iparűzési adóbevallás elkészítésekor?
A kapcsolt vállalkozásoknál 2021.01.01-jétől a társasági adóhoz hasonlóan az iparűzési adó-alap megállapítása során is alkalmazni kell a szokásos piaci ár miatti kiigazítást. Ezt az jelenti,
Lehet kisvállalati adóalany egy vállalkozás, ha van olyan vele kapcsolt vállalkozás, aki társasági adóalany?
Nincs olyan rész a hatályos jogszabályokban, amely előírná, hogy az egymással kapcsolt vállalkozásoknak ugyanolyan adózási módot kellene választani. Tehát törvényes, ha az egyik vállalkozás kisvállalati
Miért érdemes bejelentést tenni a NAV felé, ha egy társasági adóalany vállalkozás részesedést szerez egy másik cégben?
Amennyiben egy társasági adóalany vállalkozás részesedést szerez egy másik cégben és a szerzéstől számított 75 napon belül ezt a tényt bejelenteni az adóhatóságnak, úgy a