Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

A vagyonadót mikor és hogyan kellene bevallani és megfizetni?

Vagyonadó a gyakorlatban – 17. rész

Mikor és hogyan kellene bevallani és megfizetni a vagyonadót?

A vagyonadóról szóló cikksorozatunkban eddig megvizsgáltuk, hogy kik lennének az adó alanyai, milyen vagyonelemeket kellene figyelembe venni, hogyan történne azok értékelése, és mekkora adófizetési kötelezettség keletkezhetne. Most a gyakorlati teljesítés szabályai következnek.

A törvényjavaslat alapján a vagyonadót évente egyszer, önadózással kellene megállapítani, bevallani és megfizetni, mégpedig a tárgyévet követő év augusztus 31-éig.

Az első adókötelezettség már a 2026. december 31-én fennálló vagyon alapján keletkezne, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.

Melyik időpontban fennálló vagyont kellene figyelembe venni?

A vagyonadó egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem az év során megszerzett jövedelmet, hanem egy meghatározott időpontban fennálló vagyoni helyzetet adóztatna. Ez az időpont főszabály szerint december 31. lenne.

Az adózó tehát az év utolsó napján fennálló vagyoni helyzete alapján állapítaná meg az adókötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy az év közbeni vagyoni változások önmagukban nem eredményeznének külön vagyonadó-bevallási kötelezettséget.

Ha például valaki júniusban megvásárol egy 300 millió forintos ingatlant, majd novemberben eladja, akkor december 31-én már nem az ingatlant kellene a vagyonában kimutatnia.

Természetesen az értékesítés ellenértéke, illetve az abból vásárolt más vagyonelem továbbra is az adóköteles vagyon részét képezhetné.

A december 31-i állapot vizsgálata tehát nem jelenti azt, hogy az év közbeni ügyleteknek ne lenne jelentőségük.

A főszabálytól eltér, ha a magánszemély belföldi illetősége, illetve a vagyonkezelési adóalany belföldi illetősége vagy adóalanyi minősége év közben megszűnik: ilyenkor a tárgyév az illetőség vagy a minőség megszűnését megelőző napig tart, a vagyonadó pedig az akkor fennálló vagyon után keletkezik. Erről a 10. részben („Külföldi ingatlanok és egyéb külföldi vagyon”) írtunk (5. § 35. pont, 8. § (2) bekezdés).

Mikor kellene először vagyonadót fizetni?

A benyújtott törvényjavaslat szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első adókötelezettség megállapításánál azonban már a 2026. december 31-én fennálló teljes adóköteles vagyont kellene figyelembe venni.

Az első bevallási és befizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adózóknak a 2026. év végi vagyonukat 2027-ben kellene felmérniük, értékelniük és bevallaniuk.

A 2026-os évre nem a december 15. és 31. közötti vagyongyarapodás után kellene adózni, és az adó összegét sem kellene erre a rövid időszakra arányosítani.

A teljes, év végén fennálló adóköteles nettó vagyon lenne az adóztatás alapja.

A 2026. évre a törvényjavaslat egyedi tárgyév-fogalmat vezet be: tárgyév alatt a hatálybalépés napjától (2026. december 15.) az adókötelezettség keletkezésének napjáig (december 31.) tartó időszakot kell érteni, hogy a szabály ne hasson vissza. Ez a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelésénél számít: az adózó a 2026. évre választhatja a tárgyévben rendelkezésre álló záróárfolyamok számtani átlagát (39. § (1)–(2) bekezdés).

Az első év naptára:

Időpont

Mi történik?

2026. december 15.

A törvény hatálybalépése (36. §)

2026. december 31.

Fordulónap: az e napon fennálló vagyon adózik (8. § (2) bekezdés)

2027. január 14.

A már fennálló vagyonkezelési adóalanyok bejelentése a hatálybalépéstől számított harminc napon belül (39. § (3) bekezdés)

2027. augusztus 31.

Az első bevallás és befizetés határideje (29. § (1) bekezdés)

Kinek kellene bevallást benyújtania?

A vagyonadó tervezett szabályozása ezen a ponton eltérne több más adónemtől.

Nem kellene mindenkinek vagyonadó-bevallást benyújtania.

A törvényjavaslat alapján bevallási kötelezettség csak akkor keletkezne, ha az adózónak tényleges vagyonadó-fizetési kötelezettsége van.

Nézzünk három példát!

Nettó adóköteles vagyon

Számított adóalap

Bevallási kötelezettség

800 millió Ft

0 Ft

Nincs

1 milliárd Ft

0 Ft

Nincs

1,4 milliárd Ft

400 millió Ft

Főszabály szerint van

A példák tartozások és adócsökkentő tételek nélkül számolnak.

A szabály különösen fontos lenne azok számára, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek, de annak értéke nem éri el az egymilliárd forintos adóztatási értékhatárt.

Ugyanakkor az adómentesség vagy a bevallási kötelezettség hiánya nem feltétlenül jelentené azt, hogy az adózónak semmilyen számítást nem érdemes készítenie.

Ha ugyanis a vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot, célszerű lenne dokumentálni, hogy az adózó milyen adatok és értékelési módszerek alapján jutott arra a következtetésre, hogy nem keletkezett adófizetési kötelezettsége.

Nyitott kérdés, hogy ha az adócsökkentő tételek miatt a fizetendő adó nulla lenne, kell-e bevallást benyújtani (lásd a 16. részt, „Mivel csökkenthető a fizetendő vagyonadó?”).

Hogyan kellene elkészíteni a bevallást?

A vagyonadó önadózás keretében működne.

Ez azt jelenti, hogy nem a NAV állapítaná meg elsőként az adózó vagyonának értékét és a fizetendő adót, hanem az adózónak kellene elvégeznie a számításokat.

Ennek során meg kellene határoznia az adóköteles vagyonelemeket, azok számított értékét, az elszámolható tartozásokat, az adóalapot és az adó összegét.

Ezt követően figyelembe kellene vennie a törvény alapján alkalmazható adócsökkentő tételeket, amelyeket a 16. részben mutattunk be.

A bevallást az adóhatóság által biztosított elektronikus felületen kell benyújtani, az adóalany pedig a vagyonadóval kapcsolatos ügyintézés során elektronikus ügyintézésre köteles (29. § (1) és (6) bekezdés). Az adóazonosító számmal nem rendelkező adóalanynak (jellemzően a külföldi illetőségű magánszemélynek) a bevallás előtt adóazonosító jel megállapítása érdekében be kell jelentkeznie az adóhatóságnál (29. § (8) bekezdés).

A törvényjavaslat szerint az adóalapot és az adót forintban kellene meghatározni, a fizetendő adót pedig ezer forintra kerekítve kellene bevallani és megfizetni.

Milyen adatokat kellene szerepeltetni a bevallásban?

A vagyonadó-bevallás várhatóan jóval részletesebb lenne egy egyszerű adóösszesítésnél.

A törvényjavaslat alapján a bevallásban többek között fel kellene tüntetni:

  • az adózó azonosító adatait
  • az adóalapba beszámított vagyonelemek megnevezését és azonosításukhoz szükséges adatokat
  • a vagyonelemek megszerzésének jogcímét és – ahol szükséges – időpontját
  • az adózót megillető tulajdoni hányadot
  • a vagyonelemek számított értékét és az alkalmazott értékelési módszert
  • a levont tartozások jogcímét és összegét
  • a beszámított adókat és az egyéb adócsökkentő tételeket
  • az adóalapot és a fizetendő adót

Vagyonkezelési adóalanyok esetében további adatokat is meg kell adni: a létrejöttükre és működésükre irányadó jogot, a belföldi vagy külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalannyá minősítéshez szükséges adatokat (külföldi jog alapján létrejöttnél a tényleges irányítási hely meghatározásához szükséges adatokat is), valamint az adóügyben eljáró képviselő azonosító adatait és szükség esetén a belföldi kézbesítési címet. Erről a 14. részben („Bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány”) írtunk (29. § (9) bekezdés g) és h) pont).

Ez azt jelenti, hogy az adózónak nem lenne elegendő egyetlen összegben megjelölnie a vagyonát.

A bevallásnak a vagyon összetételét és az értékelés alapjául szolgáló lényeges adatokat is tartalmaznia kellene.

Milyen dokumentumokat kellene megőrizni?

A vagyonadó-bevallás elkészítése jelentős dokumentációs feladatot is jelentene.

A törvényjavaslat alapján az adózónak az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kellene őriznie azokat az iratokat és nyilvántartásokat, amelyekkel a bevallásában szereplő adatokat alá tudja támasztani.

Ilyenek lehetnek például az ingatlanok értékelési dokumentumai (9. rész), a társasági részesedések értékének meghatározásához felhasznált beszámolók és számítások (6. és 7. rész), a hitel- és kölcsönszerződések (4. rész), valamint a levonható adók megfizetését igazoló bizonylatok (16. rész).

Különösen fontos lenne a társasági részesedések értékelése.

Egy vállalkozás üzletrészének vagyonadó szerinti értéke ugyanis nem feltétlenül egyezne meg a jegyzett tőkével, a saját tőkével vagy a részesedés megszerzésére fordított összeggel.

Az értékeléshez több év beszámolóira, eredményadataira és adott esetben a rejtett tartalékok meghatározására is szükség lehetne.

Mi történne, ha az adózó öröklés miatt csak később jutna hozzá a vagyonához?

A törvényjavaslat külön szabályokat tartalmazna azokra az esetekre, amikor az örökölt vagyon az adókötelezettség keletkezésének időpontjáig még nem került átadásra.

Ilyen esetben az örökölt vagyonelemek utáni adókötelezettség teljesítésére külön határidő vonatkozna.

A tervezet lehetőséget adna arra, hogy az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap utolsó napjáig teljesítse a kapcsolódó bevallási és fizetési kötelezettségét.

Ha az örökös az örökölt vagyon nélkül is vagyonadó-fizetésre kötelezett volt, a korábbi bevallása az Art. szerinti önellenőrzési jogkövetkezmények nélkül, önellenőrzéssel egészíthető ki. Ha az örökös az örökölt vagyon nélkül nem lett volna adófizetésre kötelezett, ugyanezen határidőig nyújthat be bevallást és fizetheti meg az adót. Ha időközben az adóhatóság ellenőrzést kezdett, és az önellenőrzés ezért kizárt, az adókülönbözetet az adóhatóság határozattal állapítja meg (29. § (4)–(5) bekezdés).

Ez a rendelkezés azért lenne fontos, mert egy elhúzódó hagyatéki eljárás esetén az örökös nem feltétlenül rendelkezne időben a vagyon értékeléséhez szükséges valamennyi információval.

Ha a magánszemély adóalany az adókötelezettség keletkezése után meghal, és az adót még nem állapította meg, nem vallotta be vagy nem fizette meg, az adót a hagyatékátadó végzés után az adóhatóság hivatalból állapítja meg. Az elévülési idő a halál időpontjától addig nyugszik, amíg az adóhatóság tudomást szerez a hagyaték átadásáról (29. § (2)–(3) bekezdés). Az öröklésről röviden a 15. részben („Mennyi lenne a fizetendő vagyonadó?”) is írtunk.

Mi történne, ha az adózó nem tudná egy összegben megfizetni az adót?

A vagyonadó esetében különösen gyakori lehetne, hogy az adózó jelentős vagyonnal rendelkezik, de annak nagy része nem pénzeszközökben testesül meg. Ilyen lehet például egy ingatlanvagyon, egy működő vállalkozásban fennálló részesedés vagy egy nehezen értékesíthető vagyontárgy.

A törvényjavaslat ezért fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezésére is lehetőséget biztosítana. A fizetési könnyítés azonban nem lenne automatikus.

Az adózónak kérelmet kellene benyújtania. A NAV akkor engedélyezhetné, ha az adó egyösszegű megfizetése a likviditási helyzetre tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene, és a későbbi megfizetés valószínűsíthető. Különösen figyelembe kellene venni, ha az adóalap megállapításánál figyelembe vett vagyon legalább 50%-a olyan vagyonelem, amelyből az adó megfizetéséhez szükséges likvid pénzeszköz közvetlenül nem származik. A könnyítés legfeljebb tizenkét hónapra, kivételesen – különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés után – legfeljebb huszonnégy hónapra engedélyezhető, az automatikus részletfizetés pedig a vagyonadó-tartozásra nem alkalmazható (30. §).

A részletes szabályokat a következő cikkben mutatjuk be.

Összefoglalva

A vagyonadó tervezett rendszere évente egyszeri adómegállapításra épülne.

Az adókötelezettség főszabály szerint a december 31-én fennálló vagyon alapján keletkezne, a bevallást és az adófizetést pedig a következő év augusztus 31-éig kellene teljesíteni.

Az első bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne.

A bevallás elkészítése ugyanakkor nem pusztán az adó kiszámítását jelentené, hanem az adózó teljes adóköteles vagyonának feltárását, értékelését és dokumentálását is.

A legfontosabb tanulság: a vagyonadó teljesítésére ugyan nyolc hónap állna rendelkezésre az év végét követően, de a jelentős vagyonnal rendelkező adózóknak célszerű lenne már a tárgyévben megkezdeniük a felkészülést.

Különösen igaz ez azokra, akik több vállalkozásban rendelkeznek részesedéssel, jelentős ingatlanvagyont birtokolnak, vagy külföldi vagyonelemekkel is rendelkeznek.

A következő részben megvizsgáljuk, mi történne akkor, ha az adózó vagyona alapján jelentős vagyonadót kellene fizetnie, de nem rendelkezne elegendő szabad pénzeszközzel.

Ez a cikk a vagyonadóról szóló, az Országgyűléshez 2026. október 27-én benyújtott T/930. számú törvényjavaslat alapján készült. A szabályozás a jogalkotási folyamat során még változhat.

Jogszabályi háttér: T/930. számú törvényjavaslat 5. § 35. pont, 8. §, 29. §, 30. §, 36. § és 39. §.

Email
Print