Az Írisz Office Zrt. az elmúlt hónapokban ügyfeleitől egyre több energetikai kérdést kapott, melyre a kellő szakirányú ismeret hiányában akaratunk ellenére sem tudtunk válaszolni. Ezt a problémát vetettem fel Vandrus Péter villamosmérnöknek, a V-Enegy Kft. ügyvezetőjének, akinek szakmai pályafutását ügyfelünkként már több mint egy évtizede nyomon követem. Legnagyobb örömömre Péter felajánlotta, hogy egy objektív szakmai cikksorozat keretében megvilágítja az aktuális energiapiaci helyzetet és a közeljövőt. A cikksorozat 10 résszel el is készült, így azt büszkén a kedves olvasóink elé tárjuk.
Papp Tibor
Az elmúlt időszak energiapiaci hullámai, a 2022 nyarán bejelentett rezsiszabály változások hidegzuhanyként érték a lakosságot és a vállalkozásokat. Érezve a tájékozatlanságot, a bizonytalanságot, valamint a követhetetlen, szinte napról napra változó szabályozási környezetet, felvettük a kesztyűt és tollat ragadtunk.
A magyar és európai társadalomért érzett felelősségvállalásunk miatt született meg jelen cikksorozatunk, amely az alábbi témákat igyekszik érthetően bemutatni az energiaszektorban nem jártas olvasóknak, hogy átfogó képet kaphassanak az előttünk álló időszakról:
- cikk: Áramról és földgázról röviden
- cikk: A földgáz és árampiacok alakulása az elmúlt időszakban
- cikk: Egyetemes szolgáltatás és szabadpiac közötti különbség
- cikk: Áram lakossági szegmens
- cikk: Áram mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
- cikk: Földgáz lakossági ellátásban
- cikk: Földgáz mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
- cikk: Versenypiaci vételezés áramban és gázban
- cikk: Jelenlegi várható negatív hatások
- cikk: Javaslatok a kialakult helyzet kezelésére
A szerzőről
Vandrus Péter erősáramú villamosmérnök, közgazdász pályáját a hazai áram átviteli rendszerirányítónál kezdte közel két évtizeddel ezelőtt, majd villamos energia és földgáz nagykereskedelemmel foglalkozott, 2009 óta V-ENERGY Befektetési és Tanácsadó Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként elsősorban külföldi és hazai energia társaságoknak nyújt szakmai támogatást és készít iparági elemzéseket.
Áramról és földgázról röviden
Az áramról röviden
A villamos energia életünk minden területén használt energiahordozó, amely a mobileszközöktől kezdve az háztartásokon, irodákon keresztül az ipar szinte minden szegmensében használunk. Egyetlen és legnagyobb probléma vele kapcsolatban, hogy jelenleg ipari méretekben nem tárolható, éppen ezért minden időpillanatban a termelésnek és a felhasználásnak egyensúlyban kell lennie. Mivel a felhasználók esetében kevésbé szabályozható a vételezési szokásuk, ezért a termelői oldalon kell a szükséges fogyasztás növekedést vagy csökkenést lekövetni.
Az energia útja az erőművekben kezdődik, ahol valamilyen technológiától függően jön létre a szükséges villamos energia. A hagyományos fosszilis erőművek esetén egy tüzelőanyag elégetése (szén, olaj, földgáz + atomenergia maghasadási reakció során képződő hő) nyomán létrejövő hőenergia szállítása segítségével gőzturbinák állítják elő a szükséges villamos energiát mozgási energiából.
A megújuló energia kapcsán a nap hőenergiáját, a szél, a víz esetében a levegő, illetve a víz mozgási energiáját alakítják át villamos energiává. A villamos energia ipari méretű szállítása különböző méretű távvezetékek segítségével történik.
Az egyes országok nagyfeszültségű hálózatai összeköttetésben állnak egymással, Portugáliától Ukrajnáig egy nagy összefüggő villamos energia hálózat működik Európában. A felhasználók ellátását az alacsonyabb feszültségű ún. körzeti elosztó hálózatok biztosítják.
A hazai nagy erőműveink:
- Paks Atomerőmű
- Mátrai Erőmű
- Dunamenti Erőmű
- Gönyűi Erőmű
A hazai termelés mellett kb. 30-35 %-s importra szorulunk villamos energia tekintetében.
A földgázról röviden
A földgáz a ma elfogadott geológiai elméletek szerint az évmilliókkal ezelőtt kőzetrétegek közé szorult szerves vegyületek bomlásterméke a kőolaj mellett. A földgáz összetétele esetén fontos tudni, hogy kb. 95% metán és a maradék kb. 5 % egyéb szénhidrogén gázok elegye.
A földgáz útja a nagy földgázmezőktől indul, ahonnan különböző fúró technológiákkal akár több 1000 méter mélységből termelik ki a légnemű energiahordozót. Rendkívül nagy mezők találhatók Szibériában, USA-ban, Qatarban, Ausztráliában, illetve az Északi-tengeren Norvégia partjainál. A földgázmezőkről a felhasználókig több lépésben jut el a molekula.
Szállítás lehet csővezetékes vagy cseppfolyósított formájában tengeren. Ez utóbbi esetében a földgázt összenyomják és méretének 1/600-d részére zsugorítják, ekkor –162°C hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotot vesz fel, így tankolják be a speciálisan erre a célra kialakított tankerhajókba, majd a célállomáson a folyamatot visszafelé lejátszva visszaalakítják légnemű halmazállapotba és betáplálják a hálózatba. A vezetékes szolgáltatás kapcsán tranzit vezetékek (több ezer km hosszú 1-2 m átmérőjű hatalmas csövek) segítségével szállítják nagy távolságra a földgázt, majd a célterületre elérve kisebb csővezetékekben először az országos alaphálózatban, majd a körzeti elosztó hálózaton keresztül jut el a molekula a felhasználókhoz. A földgáz esetében szükséges megemlíteni még egy hálózati elemet, ez pedig a tároló, amely a földgáz vételezési szokásokból eredő eltéréseket hivatott kiegyenlíteni.
A földgáz felhasználást általában kétféle vételezési mód szerint érdemes megkülönböztetni:
- fűtési célú felhasználás
- technológiai célú felhasználás
Az első esetben a gázból égetés útján hőenergiát állítanak elő és épületek fűtésére használják a téli időszakban (a fogyasztók nagy része ebbe a kategóriába tartozik). A technológiai célú felhasználás során a földgázt, mint alapanyagot használják fel valamilyen késztermék előállításához, mint pl. a műtrágya gyártás. Magyarország éves felhasználása kb. 9 milliárd köbméter, amelynek 85-90%-a orosz importból biztosított jelenleg, a hazai földgáz termelés a fenti összesített fogyasztás kb. 10 %-át teszi ki.
A vezeték rendszert – mind az áram, mind a gáz esetében – , mint a fa ágait érdemes elképzelni, ahol a törzs és nagyobb főágak a tápanyagok és a víz nagy mennyiségű szállításában vesznek részt, míg a kisebb al- vagy mellékágak a tápanyag elosztásában játszanak szerepet. A levelek pedig a felhasználókat reprezentálják.
Európába 4 nagy vezetéken keresztül érkezik orosz földgáz, amely az EU teljes gázigényének 35-40%-át biztosítja:
- Északi áramlat (ÉÁ) vezeték (ennek megépült már a testvérvezetéke (ÉÁ2), amelyet még nem adtak át)
- JAMAL vezeték (Lengyelországon keresztül)
- Testvériség Gázvezeték (Ukrajnán keresztül)
- Török Áramlat vezeték