A villamos energia szabadpiaci vételezés során a felhasználók általában egy naptári éves szerződéssel rendelkeznek, ugyanakkor a felhasználóknak lehetősége van egy évnél hosszabb szerződés kötésére is.
A földgáz versenypiaci vételezése során a felhasználók általában egy gázévre (október 1-től következő éve október 1-ig) kötnek ellátási szerződést a kereskedővel, de nekik is van lehetőségük hosszabb időszakra előre leszerződni. A felhasználók nagy része gázéves, kisebb része naptári éves szerződéssel rendelkezik.
Mindkét esetben a folyamat az ajánlatkéréssel kezdődik, ahol az ügyfél műszaki adatait (felhasználási helyek száma, összes felhasználás, havi felhasználás megbontás gáz esetén, negyedórás mérési görbe vagy profil besorolás áram esetén, mérő méret, lekötni kívánt kapacitás stb.) összesítik és ezek alapján kiszámítják az ügyfél igényeknek megfelelő fix és/vagy változó áras ajánlatot.
Mivel az áram és a földgáz nagykereskedelmi ára euróban van meghatározva, így azon ügyfelek, akik eurótól eltérő árat szeretnének, azok a deviza átváltás miatti felárat meg fogják fizetni a kapott forintos/dolláros/egyéb devizás árban. Devizás árat abban az esetben érdemes választani, ha a vállalkozás bevételei devizában képződnek, így meg lehet spórolni a devizaátváltás gyakori költségét. Fontos azt is észben tartani, hogy minél hosszabb érvényességű árat szeretne kapni egy ügyfél, a kereskedő annál nagyobb ajánlattartási felárat épít be az árba, éppen ezért jó taktika az ajánlat kézhez vételekor az azonnali kiértékelés és vezetői jóváhagyás mihamarabbi megszerzése. Ugyanígy „feláras” az is, ha az ügyfél a számla fizetési határidőt hosszabbra szeretné hagyni (pl. 45, 60 vagy akár 90 napra), mert ilyen esetben a kereskedők finanszírozási felárakat építenek be a kiadott ajánlati árba.
Az ügyfél által megkapott ajánlat elkészítésekor a kerekedő az ügyfél bonitás vizsgálatát is elvégzi az ügylet érték és az elérhető pénzügyi adatok alapján, szükség esetén pénzügyi biztosíték bevonását is feltételül szabhatja.
Áram esetén a kiadott ajánlat legfőbb eleme az villamos energia díj (energia díj), földgáz esetén a földgáz díj (GD- vagy gázdíj) mellett a forgalomarány rendszerhasználati (B), valamint a kapacitásdíjra vonatkozó ajánlatot (K) is kap az ügyfél. Éppen ezért téves megközelítés, ha az ügyfél csak pusztán a gázdíj alapján hoz ítéletet, sokkal tisztább képet kap, ha az ajánlatot teljes költség (TCO) alapon vizsgálja meg. Bölcs megoldás, ha az ügyfél egyszerre több kereskedőtől is kér be ellátási ajánlatot, amelyeket teljes költség alapján hasonlít össze és az alapján hozza meg döntését.
Amennyiben az ügyfél elfogadja a kiadott ajánlatot, akkor szerződéskötésre kerül sor, amelyben az ajánlat minden részletét rögzítik.
Az ügyfél elszámolása általában a havi elfogyasztott energia mennyiség alapján történik, de itt van némi különbség a két piac között. A villamos energia esetén a mérési adatok vagy azok hiányában az alkalmazott profil figyelembevételével határozzák meg a fizetendő energia mennyiséget. Ehhez a távmért adatokat az elosztóktól gyűjtik be. A számlán az energiadíj mellett fel fogják tüntetni a korábban már tárgyalt hatósági tételeket is, mint elosztói és átviteli tarifák, kapcsolt és megújuló energia támogatás, villamosenergia dolgozói kedvezmény támogatása, jövedéki adó, ÁFA, egyebek.
A földgáz esetén az ügyfél havonta két számlát kap. A kapacitás díj számlázás külön történik a tárgyhót megelőző hónap utolsó napján, míg a forgalomarányos díjelemek a tárgyhót követő hónapban, a mérési adatok birtokában kerülnek kiszámlázásra (GD, B, MSZKSZ díj, jövedéki adó, EKR díj, ÁFA).
A következő táblázat különböző iparágakban tevékenykedő magyar vállalatok (név nélkül) éves gázdíjának alakulását mutatja be (adatok Ft/kWh-ban):
A fenti adatokból is jól látható, hogy 2021. év közepéig (19/20 és 20/21-s gázévek) nagyjából kiegyenlített árat kaptak az ügyfelek, míg a 21/22-s gázévtől az árak megindultak, aki későbbre hagyta a szerződéskötést, az sajnos emelt árakkal volt kénytelen szembenézni. A mostani szerződéskötési időszakban a 22/23-s gázévre brutális mértékű emelést tapasztalnak az ügyfelek a korábban már bemutatott energia piaci ár drágulás miatt.
Az áram esetén is hasonló mértékű drágulás figyelhető meg , a tavalyi 20-25 Ft/kWh villamos energia díj a következő évre most 200 Ft/kWh felett található.
A magyar és európai társadalomért érzett felelősségvállalásunk miatt született meg jelen cikksorozatunk, amely az alábbi témákat igyekszik érthetően bemutatni az energiaszektorban nem jártas olvasóknak, hogy átfogó képet kaphassanak az előttünk álló időszakról:
- cikk: Áramról és földgázról röviden
- cikk: A földgáz és árampiacok alakulása az elmúlt időszakban
- cikk: Egyetemes szolgáltatás és szabadpiac közötti különbség
- cikk: Áram lakossági szegmens
- cikk: Áram mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
- cikk: Földgáz lakossági ellátásban
- cikk: Földgáz mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
- cikk: Versenypiaci vételezés áramban és gázban
- cikk: Jelenlegi várható negatív hatások
- cikk: Javaslatok a kialakult helyzet kezelésére
A szerzőről
Vandrus Péter erősáramú villamosmérnök, közgazdász pályáját a hazai áram átviteli rendszerirányítónál kezdte közel két évtizeddel ezelőtt, majd villamos energia és földgáz nagykereskedelemmel foglalkozott, 2009 óta V-ENERGY Befektetési és Tanácsadó Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként elsősorban külföldi és hazai energia társaságoknak nyújt szakmai támogatást és készít iparági elemzéseket.