December 31-én egy vállalkozás könyveiben 100 millió Ft követelés szerepel. Január 1-jén ugyanez a követelés nem lehet 95 vagy 105 millió Ft csak azért, mert közben lezártunk egy üzleti évet. Az új év nem tiszta lappal indul: annak nyitóadatai az előző év lezárt adatain alapulnak.
Ezt biztosítja a folytonosság elve.
Mit jelent a folytonosság elve?
A számviteli törvény szerint az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években pedig az eszközök és források értékelése, valamint az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
A folytonosság elvének első része tehát rendkívül egyszerűnek tűnik: ami december 31-én záróadat, annak január 1-jén nyitóadatként tovább kell élnie.
Ennek ellenére az alapelv jelentősége messze túlmutat egy technikai könyvelési követelményen. Azt biztosítja, hogy a vállalkozás számviteli története megszakítás nélkül folytatódjon egyik üzleti évről a másikra.
Nézzünk egy gyakorlati példát!
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás december 31-i mérlegében az alábbi követelések szerepelnek:
|
Megnevezés |
December 31-i érték |
|
Vevőkövetelések |
80 millió Ft |
|
Egyéb követelések |
20 millió Ft |
|
Követelések összesen |
100 millió Ft |
Az új üzleti év január 1-jén ugyanezekből az adatokból kell kiindulnunk. Nem dönthetünk úgy, hogy egy régóta fennálló, problémás 5 millió Ft-os követelést egyszerűen kihagyunk a nyitásból azért, mert az új évben már nem szeretnénk látni a könyvekben.
Ha a követelés valóban fennáll, annak továbbra is szerepelnie kell. Ha bizonytalanná vált a megtérülése, annak számviteli következményét – például az értékvesztést – a megfelelő időszakban és a megfelelő számviteli szabály alkalmazásával kell rendezni.
Az új üzleti év megnyitása tehát nem lehet eszköz arra, hogy a korábbi évből származó problémákat eltüntessük.
A január 1-je nem számviteli újrakezdés
Ez vezetői szempontból is fontos.
A vállalkozás december 31-én meglévő eszközei, tartozásai, követelései és saját tőkéje természetesen nem szűnnek meg éjfélkor. Ugyanaz a vállalkozás működik tovább január 1-jén, ugyanazzal a vagyonnal és ugyanazokkal a kötelezettségekkel.
A könyvelésnek ezt a gazdasági folytonosságot kell követnie.
Ha például a vállalkozásnak december 31-én 30 millió Ft bankhitele van, akkor az január 1-jén is fennáll. Ha 15 millió Ft szállítói tartozással zárta az évet, akkor az új év könyvelése is erről az összegről indul. Ha pedig egy gép könyv szerinti értéke az év végén 24 millió Ft, akkor annak január 1-jei nyitóértéke sem állapítható meg önkényesen más összegben.
A mérlegfordulónap elválaszt két üzleti évet, de nem szakítja meg a vállalkozás gazdasági életét.
A folytonosság azonban többet jelent a nyitó és záró adatok egyezőségénél
A folytonosság elvének van egy másik, kevésbé látványos, de legalább ilyen fontos része is.
Az eszközök és források értékelése, valamint az eredmény számbavétele nem változtatható önkényesen egyik évről a másikra.
Ezen a ponton a folytonosság elve nagyon közel kerül előző cikkünk témájához, a következetesség elvéhez.
A két alapelv azonban nem ugyanaz.
A következetesség azt követeli meg, hogy a beszámoló tartalma, formája és az azt alátámasztó könyvvezetés biztosítsa az állandóságot és az összehasonlíthatóságot.
A folytonosság pedig ehhez hozzáteszi, hogy az egyik üzleti év számviteli állapota legyen a következő üzleti év kiindulópontja, és az értékelés, illetve az eredmény meghatározásának szabályai között se keletkezzen indokolatlan törés.
Egyszerűen fogalmazva: A következetesség azt segíti, hogy ugyanazzal a mércével mérjünk. A folytonosság pedig azt, hogy ott folytassuk a mérést, ahol az előző évben abbahagytuk.
Nézzük meg az előző cikk példáját egy lépéssel tovább!
Az előző részben bemutattunk egy termelőgépet, amelynek értékcsökkenését a vállalkozás a várható hasznos élettartam alapján határozta meg.
Tegyük fel, hogy a gépet 50 millió Ft-ért vásárolták, a várható használati ideje 10 év, és – az egyszerűség kedvéért maradványértékkel most nem számolva – évente 5 millió Ft értékcsökkenést számolnak el.
Az első év végén a gép könyv szerinti értéke így 45 millió Ft.
A következő év január 1-jén a számvitel innen folytatódik. Nem indul újra az 50 millió Ft-os bekerülési értékről, és nem állapíthatunk meg tetszőlegesen egy új nyitóértéket.
A 45 millió Ft-os év végi könyv szerinti érték válik a következő év számviteli folyamatának kiindulópontjává, majd az értékcsökkenés elszámolása tovább folytatódik.
Így kapcsolódnak egymáshoz az üzleti évek: az előző év vége egyben a következő év kezdete.
Mi történik, ha hibát találunk?
Felmerülhet a kérdés: mi történik akkor, ha az új üzleti évben kiderül, hogy az előző év könyvelésében vagy beszámolójában hibát követtünk el?
A folytonosság elve nem azt jelenti, hogy a hibát tovább kell vinnünk csak azért, hogy a nyitó- és záróadatok egyezzenek.
A hibát a számviteli törvény hibajavításra vonatkozó szabályai szerint kell kezelni. Vagyis itt sem az önkényes „nyitókorrekció” a megoldás, hanem a feltárt hiba szabályos számviteli rendezése.
Ez fontos különbség: A folytonosság nem a hibák konzerválását, hanem a számviteli adatok szabályos továbbvezetését követeli meg.
Miért fontos mindez a cégvezető számára?
Első látásra a nyitó- és záróadatok egyezősége tipikusan olyan kérdésnek tűnhet, amely kizárólag a könyvelőre tartozik.
A folytonosság hiánya azonban komoly vezetői problémákat is okozhat.
Ha egy vállalkozás adatai nem vezethetők végig megbízhatóan egyik évről a másikra, akkor nehezebbé válik a vagyoni helyzet változásának követése, a követelések és kötelezettségek ellenőrzése, a beruházások megtérülésének vizsgálata, de akár egy banki finanszírozás vagy a vállalkozás értékesítésének előkészítése is.
Különösen látványossá válhat ez könyvelőváltáskor. Az új könyvelő nem egy új vállalkozás könyvelését kezdi el, hanem egy már működő vállalkozás számviteli történetét veszi át. Ehhez pedig nem elegendő egy nyitó főkönyvi kivonat: az azt alátámasztó analitikáknak, leltáraknak, tárgyieszköz-nyilvántartásnak, követeléseknek és kötelezettségeknek is értelmezhetően továbbvihetőknek kell lenniük.
A jó könyvelés nem egymástól független üzleti évekből áll, hanem egy összefüggő történetet alkot.
Mit vigyen magával ebből egy cégvezető?
A folytonosság elve mögött egy rendkívül egyszerű gondolat áll:
A vállalkozás gazdasági élete nem kezdődik újra minden január 1-jén, ezért a könyvelése sem kezdődhet újra.
Az előző év záróadatai jelentik a következő év kiindulópontját, az alkalmazott értékelési és elszámolási módszerek pedig csak szabályosan és indokolt esetben változhatnak.
A folytonosság biztosítja, hogy a vállalkozás múltja, jelene és jövője számviteli szempontból is összekapcsolódjon, és az egyes üzleti évek ne elszigetelt pillanatfelvételek, hanem ugyanannak a gazdasági folyamatnak az egymást követő állomásai legyenek.
Számviteli alapelvek 1. rész – Miért fontosak egy cégvezető számára?
Számviteli alapelvek 2. rész – Mi történik, ha bizonytalanná válik a vállalkozás jövője?
Számviteli alapelvek 4. rész – A könyvelésben szerepel, de valóban létezik?
